VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1911

Velencei diplomaták Budán a XVI-ik század elején

n

szolgálatok ezer nemével megszilárdítsa. Mihelyest tehát a köztársaság belátta, hogy a nemzetközi politikában a magyar külügyek részéről semmiféle veszély érdekeit nem fenyegeti, sőt ügyes alkalmazkodással Magyarországban a török ellen erős szövetségre találhat, mohón igyekezett az elejtett diplomáciai fonalat fölvenni.

Ez az a kettős vezérgondolat, amely az egész Jagellókorsza- kon keresztül irányítja és vezeti a két állam közötti érintkezést. Mellettük még egy harmadik szempont is mindenkor irányadó: Velence kereskedelmi érdeke, amely minden fontosabb politikai cselekedetének titkos rugója volt.

Az első határozottan állandó jelleggel küldött velencei követek az 1500. év tavaszán érkeztek Budára.1) Sabastian Zustignan és « Vetor Soranzo voltak ezek.2) Velence volt tehát az első állam, amely hazánkban legelőször és állandóan képviseltette magát. A nevezettek megbízatása volt: egy, a török ellen létesítendő általános keresztény ligába Ulászlót is belevonni; ha ez nem sikerül, akkor részletes ligát hozni létre a Szentszék-, Velence és Magyar- ország között. Sabastian Zustignan 3 évig és 1 hónapig tartózkodott Budán.3) Tiszttársa Vetor Soranzo 1500 december 14-én » Bácson meghalt.4) Helyébe Pisani György érkezett Ulászlóhoz, mint rendkívüli követ, a mondott liga megkötésére.5) Pisani és Sabastian Zustignan hosszas, kufárszellemű alkudozások után » 1501. májusban a szövetséget megkötötték. Ennek értelmében a köztársaság, ha Ulászló a törökkel hadban áll, 100.000 aranynyal fogja segíteni, azután pedig 30.000 aranyat biztosít részére.

A szövetség megkötése után Pisani hazatért. Utódja Badoer János

0 Az első velencei követeknek kiküldését hosszas levél- és üzenet- váltás előzte meg. Erről részletesen szól Wenzel G. Marino Sanuto Magyar- országról 1496—Í501-ben c. értekezésében. (Századok 1871. évf. 1, 73, 165 skl.) Kiegészítésül hozzá megjegyzem, hogy Mátyás halála után, 1491. végén, 4 1492. elején az első velencei követek Paulo Capello és Marco Dandolo voltak. Szerencsét jöttek kívánni az új királynak és ezenfelül kereskedelmi megbízatásuk is volt. (Delib. Del Senato Ro 34 1487—1493. 145., 149. és 153. lap); 1493-ban Dalmatia ügyében jönnek velencei követek Budára. Nevüket nem ismerjük. (Bonfini: 728. lap az 1771. kiadásban.) Az állandó követek előfutárja Francesco da la Zuecha, secretarius 1499 végén jött Budára * (M. Sanuto: Diarii III. k. 56. 1.)

2) Af. Sanuto: Diarii IV. 858, III. 235, III. 1159, III. 1207

3) M. Sanuto: Diarii IV. 830.

4) M. Sanuto: Diarii III. 1159.

0 Aí. Sanuto: Diarii III. 1207, 1535. IV. 97.