VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914
II. Az állampolgári nevelés és a háború
6 lésben az állampolgári nevelést kifejezetten és intézményesen beillesztette. Nem kétséges, hogy minden állam közoktatási szervezete feladatául állampolgárok nevelését tűzte ki, bármiként definiálta is egyébként egyes iskola fajainak tantervi céljait és eszközeit, mert hiszen a kultúra fogalmában benne van a közösségnek és az egyediségnek a viszonya egymáshoz. Ha az újabb korban mégis felmerült az állampolgári nevelésnek a köznevelés körében való élesebb elhatárolása, sőt külön disciplinára emelése, akkor ezt a törekvést arra kell visszavezetnünk, hogy az állami élet feladatai korunkban szemlátomást megsokasodtak, másrészt a jogkiterjesztés az egyén individuális életét tudatosabbá tette, amiből, hogy úgy mondjuk, az életformáknak oly rendkívül gazdag szövevénye támad, melyben az állam és az egyén viszonyáról külön és tervszerűen kell a jövendő nemzedéket tájékoztatni. Ezt kívánja az állam és állameszme fokozottabb védelme is az újabb társadalmi ideológiákkal és a külső ellenséggel szemben. Ismeretes, hogy az állampolgári nevelés eszméje a külföldön az utolsó évtizedekben nagy hullámokat vert, amelyekből itt is, ott is kiemelkedett az állampolgári nevelés kész épülete. Nem kivánom most azokat a vitákat ismertetni, melyek az állampolgári nevelés fogalma és célja körül keletkeztek,1 elegendő, ha megállapítjuk, hogy minden modern állam gondoskodik arról, hogy a tanuló nemzedék ismerje meg egyfelől azokat a jogokat és kötelességeket, melyek az államot illetik, másfelől ismerje meg és tudja majdan gyakorolni azokat a jogokat és teljesíteni azokat a kötelességeket, melyek állampolgári minőségéből reá háramlanak. Abban is megegyeznek a vélemények, hogy a szorosan vett állampolgári nevelés „az alkotmánytan“, az államjog, a polgári log, a gazdaságtan és az egészségtan tanításán nyugszik.1 2 Minthogy az állampolgári kötelességek között minden európai államban Anglia kivételével a hadkötelezettség is szerepel, önként felmerül a kérdés, vájjon e kötelesség teljesítésére az állampolgári nevelés egyenesen és közvetlenül is készítse elő az ifjúságot, vagy elégedjék meg a közvetett hatással, melyet az állampolgári nevelés 1 L. Der Begriff der staatsbürgerlichen Erziehung von Georg Kerschen- steiner. Leipzig u. Berlin, 1910. B. G. Teubner. 2 L. Miklóssy István : Az állampolgári nevelés szükségessége hazánkban. Előadás a Kath. Tanáregyesület VI. közgyűlésén. Magyar Középiskola : 1914. évf. 81-91. és 147— 1E6. 1.
