VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914

II. Az állampolgári nevelés és a háború

10

megrohanták a takarékpénztárakat betéteikért, mert azt gondolták, hogy otthon a ládafiókban nagyobb biztonságban lesz a pénzük, mint a pénzintézetek páncélzárain belül.

Csakhamar jelentkezett a váltópénz, különösen az ezüstpénz hiánya. Intelligens ember is akadt nem egy, aki gyűjtötte az ezüst egy és két koronásokat helytelenül felfogott előrelátásból arra az időre, amikor a papírpénznek nem lesz esetleg értéke.

A példákat kiki szaporíthatná. Azonban az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy közgazdasági életünknek a háborúval való összefüggéseiről nem volt kezdetben tudatos képünk. És ha latba vetjük, hogy a falu népe máig se nagyon változtatott rendes életmódján, hogy a fehérnép ölbe tett kézzel élvezi a hadisegélyt és selyem viganót vásárol, ellenben napszámba felemelt bérért sem szegődnek: akkor nem mondhatjuk, hogy az állampolgári kötelességeket a maguk valóságában felismerné és átérezné különösen gazdasági vonatkozásaikban. Népünk nagy része tehát nincs tudatában annak az igazságnak, hogy „valamint csupán a hadi vitézség technikai készültség nélkül tartós eredményeket nem biztosíthat a háborúban, azonképen a gazdasági élet erőinek és területeinek helyes elrendezése nélkül a „front“ mögött nem biztosítható a végleges győzelem.“1

Megnyugtató, hogy a gazdasági élet folytonosságának fenntartására nálunk is megtörténnek és folyamatban vannak az intézkedések. De kétségtelen, hogy az említettem okoknál fogva ez a feladat nálunk sokkal több nehézségbe ütközik, mint német szövetségeseinknél.

Egy okkal több ez is, hogy használjuk fel az alkalmat és vizsgáljuk, hogyan értékesíthetők a háború mozzanatai az állampolgári nevelés céljaira.

Eleinte paradoxonnak látszik, hogy az állampolgári nevelést, melyről megelőzőleg megállapítottuk, hogy céljait helyesen első sorban a béke szempontjából határozhatjuk meg most, mert a háború szemüvegén át nézzük. De ha figyelembe vesszük, hogy az állam a háborúban mindenkitől könnyen érthető, mindenkit a legközelebbről érintő, mindeneket átkaroló szent és magasztos hivatásban jelenik meg, akkor minden más ténykedésénél világosabban és határozottabban ráeszmélünk az állam fogalmára. A békében ez távolról sincs így. Sőt az állami élet tényei békeidején igen sokszor hamis fogalom alkotásra adnak alkalmat. Milyen sokan vannak,

Staatsbürgeliche Belehrungen in der Kriegszeit V. fej.