VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914

II. Az állampolgári nevelés és a háború

9

zott viszonyok között is az állam, a haza létérdekeinek megóvásától és biztosításától függ az ő veszélyeztetett egyéni létük megóvása és biztosítása is.

Lássuk néhány példában, hogyan érintett bennünket, de hogyan érintette népünket a háború kitörése. Tapasztalhattuk, hogy a háborús hírek keltettek ugyan izgalmat, de félelem vagy rettegés nyomai nem voltak észlelhetők s mikor a mozgósítási parancs megjelent, a bevonulásra kötelezett férfilakosság nyugodtan s oly pontossággal jelentkezett illetékes hadkiegészítő parancsnokságainál, oly nyugodtan várakozott napokon át — sokszor a szabad ég alatt töltve az éjszakákat is, — hogy méltán bámulatot keltett ez a várakozást felülmúló kötelességtudás. És a szélső délvidék egyes szerblakta helyeit nem számítva, helyt állottak nemzetiségeink is. A mozgósítás megtörtént, hadseregeink felvonultak s azóta vívják hősiesen és lankadatlanul csatáikat, túl az ország határain. De folytassuk észleleteinket az ország határain belül. Mikor a vonatok elvitték katonáinkat, eleinte valami különös zsibbadtság jelei mutatkoztak az otthonmaradottak léikéin. Mintha úgy gondolkoztunk volna: íme felszereltük, elláttuk hadseregünket élelemmel, ruhával, munitióval s a hadviselés minden egyéb szükséges kellékével s most várjuk türelemmel, mit hoz a jövő. Az a tudat, hogy a jelenkor háborúit nemcsak a fegyveres erőnek, hanem az otthonmaradottak millióinak is kell megvívniok, mintha csak a leg műveltebbek elméjében lett volna meg világosan. Láttuk, hogy a kisebb és nagyobb ipari üzemek kezdték megszüntetni vagy megszorítani működésüket, anélkül, hogy erre kényszerítő okuk lett volna; az üzletek tartva a forgalom megcsappanásától, leszállították személyzetük számát, a városi közlekedés kevesebb járattal kezdett lebonyolódni, sőt a napilapokban vita folyt arról, vájjon megnyíl- janak-e az iskolák vagy sem. Szóval az élet lüktetése a legfontosabb vonatkozásokban megállással fenyegetett. Szerencsére ez az állapot nem sokáig tartott. De meg kell állapítanunk, hogy erélyes fellépésre volt szükség, hogy a további stagnátiónak, elernyedésnek eleje vétessék.

Tapasztalhattunk egyebet is. Megcsappant a kínálat az élelmiszerekben. Ebben kétség kívül része volt a számításnak, a specu- latiónak is, de a kis embereket, a kicsiben termelőket a falvakban sokszor az ösztönös egoismus bírta rá, hogy termésüknek egy jelentékeny hányadát, nagyobbat, mint az ő rendes évi szükségletük, félretegyék. Tanúi voltunk annak is, hogy az emberek hirtelen