VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912
II. Bethlen István és Bethlen Péter külföldi iskoláztatása
51 Bethlen Gábor a kis gróf, vagy ahogy ő nevezte: Istók, haza jövetelét természetesen csak tanulmányai ideiglenes megszakításának tartotta. Eleinte Angliába szándékozott küldeni,54) a háborús mozgalmak terjedése miatt azonban erről a tervről is lemondott s egyelőre itthon taníttatta Geleji Katona felügyelete alatt, Geleji közel egy évig vezette Istók nevelését, minthogy azonban a papi pályára vágyódott, kérésére a fejedelem felmentette tisztétől, de növendékével együtt Kassára rendelte, mivel a nevelés felett való ügyelettel Alvinczy Péter kassai papot bízta meg. Nevelője egyideig Károlyi György volt, kit azonban csakhamar Böjti váltott fel, ki időközben már a marosvásárhelyi iskolában tanított.55) A kis gróf egyáltalában nem volt megelégedve a változással. Böjti hirtelen természetű, sokszor türelmetlen nevelő volt, ki Istókot akárhányszor testi fenyítékkel is sújtotta. Ezért írta a fejedelem Alvinczynak utasításképen, hogy „kegyelmed állassa az gyermek mellé, igen jól eleiben adván mi nevünkkel is, hogy az gyermek tanitássában szorgalmatoson forgolódván, az öreg deákokkal együtt való deáki exercitiumokra szoktassa és magától kemény magaviselése miatt az gyermeket el ne idegenitse, hogy annál jobb kedve legyen az tanuláshoz is az gyermeknek. Az gyermeket is intse kegyelmed, hogy szavát fogadván mesterének, az tanulástól idegen ne légyen.“ Bethlen a kis gróf testi büntetését nem tiltotta ugyan el, de rosszalta sűrű alkalmazását. „Böjti, — úgymond a fejedelem, — az mint értjük, az gyermeket agyban-főben gyakorta verte, mivel hertelen sora vagyon az barátomnak, s azért idegen az gyermek tőle. Kegyelmed megintse, úgy ne bánjék vele, mivel már öregedik is naponként, az intéssel, fenyítékkel talán többet proficiálhat; s ha az nem lenne elég, ostorral (lásson) hozza“.56) A tanítási módszert illetőleg lelkére köti Alvinczynak, hogy „parancsoljon gyakorta kegyelmed Károlinak, a gyermeket tanítsa szorgalmatosán és ne magyar scholákban való hitván szokás szerint, hanem more Jesuitarum exerceálja az gyermek magát az oratio csenálások54) Bethlen Gábor 1620. nov. 11.-i levele. Tört. Tár. 1908. 240. 1. 55) Bethlen Gábor 1621, szept. 30.-i levele Alvinczyhez. Uj Magyar Múzeum. 1859. I. 200. 1. 56) Bethlen Gábor 1621. okt. 2-i levele u. annak. Eredetije Orsz. levéltár. Gyulafehérvári Lymbus, Szilágyi S.: Bethlen Gábor és a kassai pap. 9 1. (Prot, theolog. könyvtár. XIII.) Jelentés a gyulafehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Budapest, 1880. 17. 1. 4‘
