VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

II. Bethlen István és Bethlen Péter külföldi iskoláztatása

52

ban, legyen jó retor, orator, eloquens, ha adatik.“ Hangsúlyozza, ,,ha az gyermeket. . . (az áttéréstől) nem félteném, jezsuitával taníttatnám.57)

Az észlelt didaktikai hiányok arra késztették Bethlen Gábort, hogy maga állapítsa meg a tanmenetet, mely a kis gróf, valamint a fejedelem János nevű unokaöccse fiainak, kik Istókkal együtt nevelkedtek, minden idejét órarendszerű beosztáshoz kötötte. A magyar tanító már reggel hat órakor az akkor népszerű humanista Muretus epistoláit magyarázta nekik; ugyanazt nyolc órakor a német mester — természetesen németül — fejtegette. Kilenc órakor a két nyelven végzett anyagot egybevetették s abból egyúttal feleltek is. Tizenegy órakor volt az ebéd, de ez sem volt a pihenés ideje, mert ekkor az időt bibliaolvasásra fordították. Egy órakor már Muretus verseire került a sor s egyszersmind feladatot kaptak magyar nyelven hexameterek készítésére tanítói felügyelet mellett, kik azt nézték, „mint dimetiálja az ujjain az hexameternek hat regiáját, hogy többnek, vagy kevesebbnek ne találja írni.“ Végül három órakor a német mester tartott vizsgát Muretusból és az arithmetikából.58)

A kis gróf, bár Bethlen Gábor második házassága óta elesett a fejedelemségtől,59) Széchy Máriával kötött házassága után (1627, máj. 30.)6°) épen képzettségénél fogva előkelő szerepet vitt Erdély közéletében. 1627-ben már Nagyvárad főkapitánya volt s Bethlen Gábor halála után jórészt az ő fáradozásának tulajdonítható, hogy I. Rákóczy György jutott Erdély trónjára.61 62) 1632. karácsony táján halt el. Az egykorú gyászének szerint:

„A kereszténységnek volt erős bástyája Kinek bátorsággal rejtezett alája,

Minden csendülésben körül Várad tája.

Eszét s vitézségét látta Bodrog, Tisza,

Ellenségét rajta mint kergette vissza,

Sírjatok.“52)

57) Bethlen Gábor 1621. nov. 12-i levele. Szilágyi S.: Bethlen Gábor és a kassai pap. 10. 1.

58) Szilágyi S.: Jelentés a gyulafehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Budapest, 1880. 16. 1.

59) V. ö. Érd. Orsz. Emi. VIII. 63. Tört. Tár. 1880. 145. 1.

60) Acsády J.: Széchy Mária. 29—36. 1.

61) V. ö. Bethlen István támadása 1636-ban c. dolgozatom. (Budapest 1910.) 7—9. 1.

62) Irodalomtört. Közlemények. 1891. 133. 1. (Közli Acsády I.) Megemlíthető, hogy Redmeczi János: „Bethlen Gábor jótéteményeiről“ (Kassa.