VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

II. Bethlen István és Bethlen Péter külföldi iskoláztatása

50

vábbá Bojtinak, ki Bethlen korábbi óhajtásának megfelelően most behatóbban foglalkozott a filozófiai tudományokkal is.49) A kis gróf atyja tanácsára a latin nyelv mellett szorgalmasan tanulgatta a német nyelvet is; mint egyik, 1620. augusztusából kelt levelében írja, naponta két órán át kizárólag a német nyelvvel foglalkozott. Haza csak latinul volt szabad írnia; otthon azután leveleit tartalmi és alaki szempontból megbírálták s a megjegyzéseiket vele és a nevelőkkel közölték. Az önállóságot mindamellett megkívánták a kis gróftól, ki utóbb leveleit teljesen egyedül fogalmazta.50)

Bethlen Gábor Geleji Katonát és Böjtit a Bethlen Istvánra való személyes felügyelet mellett kétségkívül a heidelbergi egyetem tanmenetének tanulmányozásával is megbízta. Az egyetemen és a választófejedelemség egyéb iskoláiban Sturm János paeda- gogiai rendszere volt elterjedve, amely itt Magyarországban leginkább Szenczi Molnár Albert útján vált ismeretessé. Iskoláink e rendszert forma szerint nem vették ugyan át, de lényegileg átalakító befolyással volt különösen az erdélyi iskoláztatásra.51) Itt ismerkedtek meg továbbá Opitz Mártonnal is, ki 1619. óta az egyetemen régiségtudományi és rhetorikai tanulmányokat végzett s költői tevékenységével tekintélyes szerepre tett szert a főiskola életében.52) Nagyon valószínű, hogy később Opitz meghívatása a gyulafehérvári főiskolára Geleji Katona ajánlatára történt.

Ifjú Bethlen István külföldi tanulmányútja több esztendőre volt tervezve. Az 1618-ban kitört harmincéves háború hullámai azonban a pfalzi választófejedelemséget is érték, melyet Spinola spanyol-vallon hadai 1620. őszén elárasztottak. A kis gróf kiséretével kénytelen volt Heidelberget elhagyni s egy ideig Nürnbergben, majd pedig Prágában vonták meg magukat. Innen november 5-én, valószinűleg Bethlen Gábor utasítására, visszatértek Magyarországba.53) November 11-én délben érkeztek meg Pozsonyba, hol ekkor a fejedelem is tartózkodott.

49) Bethlen Gábor 1618. január 27.-i lev. Tört. Tár. 1881. 307.

5°) Ifj, Bethlen István 1620. aug. 20-i levele. Eredetije gr. Bethlen Gábor keresdí levéltárában. Közöltem Tört. Tár. 1908. 244—45. 1.

B1) Molnár Aladár: I. 104. I.

52) Jakab Béla: Opitz Márton a gyulafehérvári Bethlen-iskolánál. Pécs. 1909. 10. 1.

5S) Geleji Katona önéletírása. Bod P. I, 315—16. Brassay K.: i. dóig. 20. lap.