VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

I. A kifejezés stílusa

34

akit elvertek : elnadrágolták, kiporolták a nadrágját. Ilyen még a nyakleves, dutyi, enyveskezű, rókáz, kiebrudal és sok más.

6. Az elhallgatás (aposiopesis, reticentia) mindenesetre a legbiztosabb módja az euphemismusnak, de nem mindig lehetséges avagy kívánatos. Sokszor pedig késő is, mert akkor vesszük észre magunkat, mikor már belekezdtünk nem kívánatos mondandónkba. Ilyenkor tehát egy fordulattal igyekszünk neki ártatlan színt adni.

Ilyen a latin eposz híres Quos ego! . . .-ja, amely után el van hallgatva az átok. Magyarul megfelelne neki : Azt a . . . Adta kölyke ! Három hétig nem hallod egy adtámat (Tompa). Rúgd agyon az ilyen-olyan adtát! (Pét. Az én peg.) Ilyen-olyan kis legénye ! (Népd.). Semmirevaló esse (ez s e) kölyke! (Nyr. 42 : 187). Majd adok én neked ! No lesz neki! Majd lesz kapsz. Lesz ott ne mulass! Kendé bizony az árnyéka, mert olyat mondok, hogy még a . . . (Ar. A fülemüle).

Idetartozik Isten, Jézus, Mária nevének elhallgatása s csak jelzővel, körülírással említése, amiről fentebb volt szó, s az ily változtatások, mint: Bizony Istók, az ist-áHóját, a y'é-genkopogó- ját, a Jebuzeusát, a terem-buráját, a termésit, teringette, Terenc- Ferenc s mások. Disznó terem a káposztában. Aki ragyogása van (V. ö. Lehr Toldi Comm2. 373). Beste kúra fi. . . zetésért látni a vendéget! (Ar. Pázmán lovag).