VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

I. A kifejezés stílusa

4

mintegy tovább akar időzni a fogalomnál, vagy azért, mert erre annak ■ reá tett hatása kényszeríti, vagy azért, hogy annak, akivel beszél, figyelmét ily kiemeléssel hívja fel az illető fogalom fontosságára. A tartalmi erősítés különböző lelki hatások alatt jön létre s ezt az egyes osztályoknál fogjuk jelezni.

A) Alaki erősítés:

1. Ismétlés (repetitio).*)

1. Az egyszerű ismétlés: a szó vagy kifejezés puszta kettőzése vagy többszörözése.

Leggyakoribb ez az indulatszóknál, felkiáltásoknál, kérdés és feleletnél : Nos, nos ; jaj, jaj; haj, haj; nonono, ninini, hajráhaj ! Igen, igen; nem, nem, nem. Ejnye, ejnye ; persze, persze ; bizony, bizony; úgy, úgy; hogy-hogy? Rajta, rajta! Utána, utána ! Elébe, elébe! S tudja ki elébe? hogy Miklós elébe? (T. VI.). Nem is, nem is azt a forgószelet nézi (T. I.). Dehogy félek, dehogy. (Mikszáth IV. 133.).

Istenem, Istenem, mért nem adál szárnyat ? (Ar. Mátyás anyja). Gyerünk, gyerünk! Kérem, kérem. Tudom, tudom. Látod látod ! Hamar, hamar! Haddelhadd! Siratsz, babám, siratsz keservesen (Népd.) Várj meg, holló, várj meg! (Népd.) Csak szólna már, csak szólna már a harcok harsány trombitája! (Pét.)

Gyakori megszólításoknál is : Uram, uram, biró uram! (Népd.) Pajtásom, pajtásom, kenyeres pajtásom! (Népb.) Leányom, leányom, édes szép leányom! (U. a.) Jó napot, jó napot, tizenkét kőmives ! (U. a.) Juhászlegény, szegény juhászlegény! (Pét. Alku.)

Vannak ismétlések, melyek már önálló szópárrá lettek: Magamaga, főfő, máma; seholse, netalántán, nemdenem. Már-már, addig-addig, olykor-olykor, közbe-közbe, néha-néha, lassan-lassan.

*) Értekezésemnek ez a része megjelent a Nyr. jubiláris füzetében: Az ismétlés módjai. 41:139 — 141. Itt módosítva és kiegészítve közlöm. Rz irodalomra v. ö. Czuczor-Fogarasi: Kettőztetés (A magyar nyelv szótára). Kulcsár, R magyar stilus I. 159—175. Simonyi, A magyar határozók, főleg I. 14, 176. Binder, A magyar hasonlítás. Nyr. 18 : 299. P. Thewrewk, Figura etymologica Nyr. 3 : 385. Rubinyi, Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve. Budapest, 1910 18—28. U. a. Nyelvesztétika, Beöthy-emlékkönyv 462-63. Kallós, Poláris kifejezésmód. Mny. 7 : 25. O. Weise, Die Wortdoppelung im Deutschen- Kluge, Zeitschrift für deutsche Wortforschung II. 8-24. U. a. Ästhetik der deutschen Sprache 1909. 243. Wundt, Die Sprache I. 618—642. E. Lewy, Zur finnisch-ugrischen Wort und Satzverbindung. Göttingen 1911. 99.