VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

I. A kifejezés stílusa

11

III. A költői nyelvhasználat ismétléseinek is ugyanez a lélektani alapja.

Lehet egész szakaszt, mondatot, kifejezést, szót ismételni.

A népies költészet általán hajlik a naiv ismétlés felé. Homé- rosnál az üzenetvivő szórul-szóra ismétli megbízója szavait, ha még olyan hosszú is. Az egyes személyek beszédét is majdnem ugyanazon szavakkal vezeti be a költő. Személyeknek, tárgyaknak állandó jelzőjük van.

A Szentírás egész szövege parallelismuson épül. így a Zsoltárokban: A pokolnak kötelei körülvettek volt engemet; élőmét vették volt a halálnak tőrei. Az én nyomorúságomban segítségül hívtam az Urat és kiáltottam az én Istenemnek és meghallgatta szómat az ő templomából és az én kiáltásom ő előtte jutott az ő füleibe (XVIII). Hallattal hallotoc es nem ertitec és la- tuan lattoc es nem lattoc (Münch, c. 38).

A magyar népköltészet is, főleg népballadáink, sűrűn alkalmazzák az ismétlést. A magyar népdal 3. és 4. sora éneklés közben szabályszerűleg ismétlődik.

Jó estét jó estét, szegény árva leány!

„Jó estét, jó estét, rongyos gubás legény;

Ű’jön le, ű’jön le eme egyes székre“.

Nem ülök, nem ülök, me’t nem azé’t jöttem:

Hanem azé’t jöttem, ha hozzám e’jönne!

„Emönyök, emönyök, rongyos, gubás legény“.

így Aranynál: Este van, este van, kiki nyugalomba. (Csal. kör.)

Mi lelt? mi lelt? bús gilice madárka? (Rákóciné).

Ki kopog? mi kopog? egy fekete holló (Mátyás anyja).

Jaj, ne menj ki Lászlóm, jaj, ne menj ki szentem 1 (Egri leány).

Szerétéiből írja, szeretetböl küldi, Szerető kívánság gondolata szüli (B. H. III).

• Lehet a költői parallelismus rokon gondolatok ismétlése:*)

Nincs a teremtésben vesztes, csak én,

Nincs árva más, csak az én gyermekem (Kát. Bánk).

Mi zuhog, hallod-e? — Szilaj szél zúgása.

Mi dobog, hallod-e? — Kebled dobogása.

(Hz egri leány).

* L. erről Arany Próz. dóig: 7—8 1. Bőven: Gyulai, Magy. népk. gyűjt. I. 543—549.