VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911
A görög grammatikai tanítás célja és módszere általában
26 bocsátkozom saját tapasztalataimnak közlésébe, sőt még más methodikusok álláspontját sem ismertetem. Célom pusztán az volt, hogy a jövőben a görög nyelvtani tanítás módszertanának históriai fejlődését akarván vázolni, — egyelőre olvasóimmal az első számottevő methodologusnak — Curtiusnak — nézeteit ismertessem meg. — E célomat ugyan elértem volna tán úgyis, ha Curtiusnak „Erläuterungen zu meiner griechischen Schulgrammatik“ c. munkájának fejtegetéseit közlöm. Mivel azonban Scheindler methodikájának általános részében bővebb psychologiai alapvetést találtam s mivel nézetem szerint ő értette meg legjobban, sőt fejlesztette tovább a Curtius-iskola elveit — azért az ő eszmemenetét követni legtanulságosabbnak tartottam. Mielőtt azonban Scheindler általános methodikai eszméit ismertetném, röviden szólok az ókori nyelvek tanításának céljáról. Az ókori nyelvek tanításának főcélja gimnáziumainkban, hogy az ifjúságot a klasszikusoknak, a valódi humánus képzés e kimeríthetetlen forrásainak olvastatásával az igaz, a szép és jó eszméinek megnyerjük és lelkesítsük; mert náluk, főleg a görögöknél talál az ifjúság tipikus és mintaképül szolgáló állapotokat és embereket, akik egyszerűségük dacára tökéletességüknél fogva az ifjúság felfogó képességéhez mértek és akik képesek felkelteni, sőt fejleszteni az ő érdeklődését. Azonkívül az ifjúság modern kultúránk alapjával is megismerkedik és így az emberi kultúra fejlődési menetének összefüggésébe helyezve, önmagán ugyanazt a fejlődést tapasztalja végtelenül kicsinyített mértékben s így az emberi kultúra fejlődésének mélyebb felfogásához jut. Ezek után nem lehet kétséges, hogy a grammatikai tanítás célja mindkét nyelvben, melyek közül itt csak a görög jön tekintetbe, abban áll, hogy az ifjúsággal a nyelv elemeit annyira megismertessük, hogy az írók megértését elérje. Mivel pedig az auktorok elrendezésében gondoskodás történt arra nézve, hogy az ifjúságot fokozatosan a könnyebbről a nehezebbre vezessük, általános szellemi fejlődésének megfelelően, azért a görög grammatikai tanítás céljának pontosabban a görög nyelvnek azt az ismeretét jelölhetjük meg, amellyel az ifjúság Xenophon olvasását megkezdheti. A szellem formális képzése, a betekintés a nyelvtörvények működésébe, — nem megvetendő szellemi haszon, amelyre az ifjúság szert tesz. A nyelvnek nyelvtanból való megtanulása szükségesség, s erre a tömegta
