VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911
A görög grammatikai tanítás célja és módszere általában
A görög grammatikai tanítás célja és módszere általában. Alábbi fejtegetések korántsem tartanak igényt eredetiségre. De tán módszertani kérdésekben nem is indokolt az eredetiségnek hajhászása, kivált philologiai disciplináknál, amelyeknek methodikája hosszú időre tekinthet vissza. Épen napjainkban hangsúlyozhatnék módszeres kérdésekben a régiekkel való tüzetesebb foglalkozást, napjainkban, amikor még jelesebb pliilo- logusaink is akkép akarják gyümölcsözővé tenni latin és görög nyelvi tanításunkat, hogy a modern nyelvek tanítási módját (direkt módszer, beszédgyakorlatok stb.) tartják alkalmazandónak az ókori nyelvek tanulásánál is. Hiszen már régibb tanáraink — még pedig a kiválóbbak felhasználták a modern nyelvek tanításánál felmerült újabb eljárásokat, főleg a beszédgyakorlatokat — de csak cum grano salis s nem lépten-nyomon. Pedig a nyelvi készségük mindenkor megvolt e kor tanárainak. Bevallom, értekezésem visszatérést jelent — főleg a Cur- tius-iskola álláspontjához. Elismerem, hogy a görög nyelvi oktatás methodikájának oly jeles művelői után, mint Ahrens, A. v. Bamberg, A. Waldeck, Kaegi, W. v. Hartei, Dettweiler, P. Cauer, 0. Jäger, O. Kohl, Hornemann és Agahd stb. — önkéntelenül .is a za kérdés merül fel, miért térjünk vissza Curtius, helyesebben a Curtius-iskola methodikai elveire. Ne feledjük el azonban, hogy épen Curtiusnakés Kühner- nek, tehát a régi iskolai grammatika főbb művelőinek munkássága mily termékenyítőén hatott a német tankönyvirodalomra s ennek közvetítésével a mienkre is. Nem tartom tehát felesleges munkának főleg fiatalabb kartársaimat e régi iskola elveivel megismertetni. E régi iskola egyik legjelesebb tagja, A. Scheindler : Methodik des grammatischen Unterrichtes im Griechischen c. munkájában psychologiai alapját rakja le a görög nyelvtani tanításnak. Alábbi soraimban e munkájátismertetem. Egyelőre nem