I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben

8

így szól a krónikás naiv hangú elbeszélése a magyarok bejöveteléről. Sokkal rövidebben, de lényegében véve eltérés nélkül ír ugyanerről Kézai Simon, Kém László udvari papja, ki a 13. század végén írta krónikáját s valószínűleg vagy Anonymusból vagy vele közös forrásból merítette tudósítását.3) Ellenben a 14. és 15. századból reánk maradt krónikák, melyek azonban mind régi, Kézainál korábbi közös forrásra vezethetők vissza, nem az Erdős Kárpátokon, hanem Erdélyen át vezetik be a honfoglaló magyarokat. S még teljesebbé tehetem e sorozatot, ha megemlítem azokat a modern történetírókat,4) akik úgy okoskodnak, hogy a magyarok előbbi hazája, Etelköz, a mai Románia területén feküdt s így nem a Kiev és az Erdős Kárpátok felé való kerülővel, hanem közelebbi úton, talán az Alduna mentén juthattak a magyarok későbbi hazájukba. Yalóban őseink első ismert szállásaival Délin agy arországon találkozunk.5)

A szigorú kritikus még egy más okból is gyanút táplálhatna nemcsak Anonymus és Kézai, hanem a Képes Krónika előadásával szemben is. A középkori irodalomban hihetetlenül nagy divatja volt az etymolo- gizálásnak, azoknak a történeteknek, melyeket valamely személy- vagy helynév magyarázatául gondolt ki a tudákos szerző. Amint Anonymus, mint láttuk, Munkács nevét a honfoglalás nagy munkájából származtatja. Szerencs-ét pedig a „zerelmu“ (szerelem) szóból, minthogy a magyarok e helyet igen meg^ereíték, vagy amint ugyanő és későbbi krónikáink a Vértes nevét a megfutamodott német sereg elhányt vértjeivel, Kézai pedig a Bársonyosét6) az ott hagyott díszes, bársonypárnás hord- székekkel hozza összefüggésbe, hasonló módon — így lehetne okoskodni — a Névtelennek is talán csak azért van szüksége az Erdős Kárpátokon á1 való bejövetelre, hogy nemzetünk idegen (Hungarus) nevét az Ung. vagy amint ő nevezi: Hung folyó, illetve Ungvár nevéből vezethesse le s a Képes Krónika verziójának is talán egyedül az az etymologikus tendencia voll a szülőoka, mety kitűnik a krónikából, mikor elbeszéli, hogy a hét vezér Erdélyben hét várat épített s innen ered ennek a vidéknek német (Siebenbürgen) neve. Pedig ennek az összetett szónak első tagja nem a némel számnévvel (sieben), hanem a Cibin, Szeben folyó-, illetve városnévvel

*) Kézai Simon Magyar krónikája. Ford. Császár M. Budapest. 1001. (Magyar Könyvtár. 227. sz.)

4) Roesler, Romanische Studien 101—62.. Huber A.. Geschickte Österreichs 1885. I. 118. és Szalay Matey, tört. I. 10. — V. ö. Pauler: Lebedia. Etelköz (Századok 1880. 17.).

5) Konstantinos Porphyrogennetos császár 950 körül Irt'művében (De admin istrando imperio c. 40.) azt írja őseinkről, hogy a Dunántúl laknak a Temes, a ..Tutész“ (Bega?). Maros, Körös és Tisza folyók mellett.

°) Veszprémmegye északi részében, Bársonyos falu mellett.