I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben

I.

Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben.1)

Elmúlt a harc, a hon szabad ;

Sirjában a hős ott szunyád

Az ádáz nap után.

Vörösmarty.

Az 1914-ik esztendő utolsó s a következő év első negyedében nemcsak a magyarság, hanem talán az egész művelt világ feszült figyelme hazánk északkeleti határai felé irányult. Véres küzdelem között annak a kérdésnek kellett itt eldőlnie, hogy a természet által alkotott védőfal és az emberi hősiesség szövetkezett ereje fel tudja-e tartóztatni útjában azt az ellenséget, mely már házunk küszöbét is átlépte ? A háború második hónapjában mutatkoztak először kozák őrjáratok a szorosokban. Szeptember utolsó hetében egymástól különálló orosz betörések kezdődnek az uzsoki, vereckei, beszkidi, toronyai és a Jablonica-hágókon át. Legjelentősebb volt az utóbbi, hol az ellenség a Felső-Tisza völgyében egészen Hosszúmezőig nyomult előre s október elején pár napra (okt. 3—5.) Mármarosszigetet is megszállotta. T)e még e hónapban mindenütt megindul visszaszorításuk s október utolsó hetében a hazai föld meg volt tisztítva az ellenségtől. Nagyobb arányú, összefüggő támadás indult meg az egész kárpáti hegyvonal ellen november' közepén. A mi részünkről is nagyobb erők, magyar, osztrák és német csapatok vették fel a téli harcot, mely a következő esztendőbe is átnyúlt. Hónapokon át emberfölötti, ide-oda hullámzó küzdelem tombolt a Kárpátok gerincén és völgyeiben. Ezúttal a duklai és lupkovi szorosok vidékén sikerült az ellenségnek hadállásunkat erősebben benyomni s december elején Bártfa nyolc napos orosz uralom történetét élte át, míg az uzsoki szorostól keletre katonáink galiciai területen állottak. Végre is a döntés a hadi szintér más pontján következett be. Holnap (május 2.) lesz az első évfordulója a híres gor- lic.ei áttörés kezdetének, mely az oroszokat a Kárpátok elhagyására kényszerítette s a győzelem eredményeinek a háborúk történetében párati) Felolvasás a május elsejéu tartott kárpáti ünnepélyen. Az 1849-i orosz betörésről közölt térképet dr. Szende Gyula tervezte,