Budapest, 2020. (43. évfolyam)
2. szám, február - KULTAJÁNLÓ - könyv, kiállítás
29 A 312 oldalas kötetből 249 oldalt az épületek – az utcák ábécérendje, azon belül pedig házszámok szerint rendezett – igen könnyen kezelhető, kézikönyvszerű fejezete tesz ki. A könyv azonban jóval több egyszerű leltárnál, mivel a tartalmas bevezető fejezetek kiválóan eligazítják az olvasót térben és időben, valamint az építészeti stílusok között. Az olvasó ráhangolódását segíti a kötetet indító gazdag idézetgyűjtemény, amely többek között Széchenyi István, Szerb Antal, Zsolt Béla, Vas István gondolatait és korabeli hírlapok cikkrészleteit tartalmazza. Ezután Budapest, Pest, majd Lipót- és Újlipótváros történetének összefoglalásán keresztül, egyre szűkülő körökben érkezünk meg a vizsgált korszakba és területre. Az Újlipótváros területén legkorábban felépült malmok után először a historizmus stílusában fogant épületek jelentek meg (az erről szóló fejezet Kiss Attila munkája). 1897 után a szecessziós, illetve a premodern stílus vált uralkodóvá, a világháború utáni pangást követően pedig új alakban éledt fel a historizmus, párhuzamosan az art deco és végül a modern stílusban épült, főként lakóházul szolgáló épületek elterjedésével. Ezek a számos térképpel és archív fotókkal (köztük például egy 1902-ben készült légifelvétellel) illusztrált bevezető fejezetek tömören bemutatják a történelmi és társadalmi hátteret és az egyes stílusirányzatok kölcsönhatásait. Különösen figyelemre méltó az 52. oldalon található áttekintő térkép, amelyen különböző színekkel vannak jelölve a különböző építészeti stílusú épületek. Ennek a szép kötetnek érdemes méltó helyet biztosítani minden Budapestet szerető olvasó könyvespolcán. Középpontban a középkor 4. A 2018. évi régészeti ásatások újdonságai Budapesti Történeti Múzeum • 2020. március 15-éig ¤ A Budapesti Történeti Múzeum középkori főosztálya minden év őszén, ezúttal már negyedik alkalommal rendezi meg a Középpontban a középkor című kiállítását, amelynek keretében az előző évi ásatások legérdekesebb leleteiből nyújt válogatást. A tárlat tématerületek alapján mutatja be a látogatóknak a leletanyagot (például kerámiákat, kis bronztárgyakat, fegyvereket, pénzeket), és az érdeklődők a kísérőszövegek elolvasásával maguk is „régésztanoncokká” válhatnak. Megtudhatják például, hogy a háztartásokban használt kerámiacsészék anyaga, formája és díszítettsége hogyan változott az Árpád-kortól a XVIII. századig vagy azt, miért különösen veszélyes harcászati eszköz a sulyom, de akár egy eredeti dobókockát is megcsodálhatnak. A kiállítás érdekessége, hogy két ásatási helyszínt, két középkori pincét a látogatók VR szemüveg segítségével maguk is körbejárhatnak. Bronz gyűrű, 16-17. század, Budapest I. kerület, Táncsics Mihály utca 9. | Fotó: BTM/Tihanyi Bence WÄLDER GYULA – AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI PAÁR ESZTER SZILVIA könyve Holnap Kiadó • 9900 forint • kiadói kedvezménnyel 6930 forint ¤Wälder Gyula az 1920-as és 1930-as évek legfoglal koztatottabb építésze volt. Nevét mégis kevesen ismerik, pedig olyan fontos és közismert épületeket tervezett, mint a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium vagy a budapesti Madách téri téglahomlokzatú épületegyüttes. Magyarország több vidéki városában folytatott műemlékvédelmi tevékenységet. Neki köszönhető Eger egységes barokk városképe is.
