Budapest, 2020. (43. évfolyam)
12. szám, december - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - „Budapestben az az igazán jó…”
25 – A rozsdaövezetnek melyik része fog erősen átalakulni a közeljövőben? – A kormány fontos területként kezeli a józsefvárosi pályaudvar környékét, a Kőbányai úttól a Salgótarjáni útig. Ennek a területnek nagyon jók az adottságai, benne van a város vérkeringésében. Itt az a kérdés, hogy inkább lakónegyed legyen, vagy másfajta területként hasznosítsák. Én mindig azt gondoltam, hogy itt célszerűbb a városias kialakítás, mint nagy intézményeket idehozni, de meglátjuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a Kőbányai úti tengely már átalakulóban van, a leendő Közlekedési Múzeum és az Eiffel Csarnok révén kulturális hangsúlyt kapott. – Melyek most a Főváros saját programjai? – Három projekt előkészítése folyik. Az egyik az óbudai Mocsárosdűlő zöld fejlesztése – ez korábban a Főváros lakásépítési tartalékterülete volt –, ezt egy sokkal zöldebb területfelhasználásba szeretnénk átsorolni, a peremén városi funkciókat hagyni, akár egy kis lokális központot, akár kisebb lakóterületet kialakítani, de a terület egésze alapvetően természetközeli állapotban maradna. A városvezetés tudatosan képviseli a mindenáron való beépítés helyett a zöld elemek előtérbe helyezését, a Mocsárosdűlő szép példa lesz erre. Visszatérve arra a kérdésre, hogy mit tud tenni a városvezetés saját erőből: úgy látjuk, hogy kisléptékű változásokkal, a „taktikai urbanizmusnak” nevezett szemlélettel tudunk előre lépni. Ennek része a kerékpár sávok kijelölése, ami hosszú távon a közlekedési mód váltását hozhatja magával, és ilyen a VI. és VII. kerületben megvalósított forgalomcsillapítás. Általában a városhasználat újragondolását támogatjuk. Ennek költsége elenyésző a nagy projektekhez képest, és azonnali hatása van. Sokat vitatjuk itt a Városházán, hogyan lehetne gyorsabban befolyásolni a gépkocsihasználat csökkenését: ha nehezítjük az autóközlekedést és javulnak kerékpározás lehetőségei? Vagy előbb szemléletváltás kell, és utána jöjjön az infrastruktúra átalakítása? Erre még nincsenek válaszok, most zajlik a folyamat Európa-szerte. Látjuk, hogy a járványidőszakban Milánóban, Londonban, Párizsban nagyon komoly lépéseket tettek a kerékpárhasználat bővítésére. Az nyilvánvaló, hogy nem szabad erőltetni a gépkocsiforgalom csillapítását, mert visszaüt. De ha megnézünk egy fotót a húsz évvel ezelőtti Váci utcáról, látjuk, milyen nagy a változás. Az a városközpont, ahonnan kiszorulnak a gépkocsik és az utcák emberi használatra alakulnak át, sokkal zöldebb, sokkal emberibb környezetet nyújt. Bécsben megoldották a gépkocsik elhelyezését, a közösségi közlekedés komfortszintjével és tarifarendszerével is sokkal előbbre tartanak. Előttünk is ott van a lehetőség, ezt az utat kell bejárnunk. A BFK nagyon helyesen képviseli, hogy nem szabad parkolóhelyet adni a város belső területén az egyre növekvő agglomerációból naponta érkező 200.000 autónak. Ez zsákutca. Ehelyett kell fejleszteni a HÉV és a MÁV közlekedési infrastruktúráját, illetve az intermodális központokat. – Lát-e valamilyen megoldást a bulinegyed körüli problémákra? – Őszinte leszek: nem tudom, hogy pillanatnyilag mi a helyzet ezzel, hiszen életbe lépett egy erős szigorítás, ennek eredményét a járvány miatt nem látjuk, mivel nem jönnek turisták. Engem a bulinegyeddel kapcsolatban az bánt, hogy ennyire koncentrálódott. Túlfeszítette a lehetőségeit. Régóta természetes folyamat, hogy egy szakma egy utcába költözik, de a pesti bulinegyed csúcsra lett járatva. És noha a magánszektor egy részének extraprofitot termel, nem vagyok biztos abban, hogy Budapestnek szüksége van ekkora vendégjárásra. A romkocsma-jelenség kezdetben nagyon színessé tette ezt a városrészt. Én annak drukkolnék, hogy máshol is legyenek ilyenek, ne terheljék túl egyetlen lakónegyed tűrőképességét. Jó lett volna a Vágóhíd területén valami hasonló, de azt elbontották. Az előző főépítészi irodának egyik legnagyobb szomorúsága volt a fővárosi védettségű Vágóhíd bontása. És sajnos a létrehozott eredmény nem igazolta vissza a döntés helyességét: nagyon sűrű, kellemetlen lakókörnyezet született a helyén, nem jobb, mint a hetvenes évek lakótelepei, a tájolás, a lépték, a légtérarányok teljes kizsigerelésével. Divat utálni a lakótelepeket, de gondoljuk meg: épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ A hármas metró újonnan átadott egyik állomása
