Budapest, 2020. (43. évfolyam)
12. szám, december - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - „Budapestben az az igazán jó…”
BUDA PEST 20 20 / 12 26Épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ a lakások tájolása jó volt, a közlekedésük megoldott, működtek a szomszédsági egységek, mindegyikhez tartozott iskola, óvoda, bolt és jelentős zöldterület – a gyalogos város koncepciója, tehát hogy 10–15 perces gyaloglással mindenféle szolgáltatás elérhető legyen, a lakótelepeken tökéletesen működött. Esztétikai és minőségi értelemben problémás műfaj, de a hatvanas évek előtti telepekre még ez sem igaz. Ezek ma is élhető, humánus lakóhelyek, szinte skandináv hangulattal. Ma sokkal sűrűbben építkeznek, és lakóparknak nevezik akkor is, ha 10–12 emeletes házakból áll. – Támogatja-e a Főváros a bérlakások rendszerét, és hogyan látják a szociális lakhatás esélyeit? – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy előrelépés legyen ezen a területen. A piaci lakásépítés olyan árszínvonalra futott fel, ami sokakat képtelen lakáshoz juttatni. Jelenleg a magántulajdonú bérlakáspiac erősítésére van mód, ezt a kormányzat is segíteni igyekszik, nagyobb bérházak építését ösztönzi, de ez még mindig egy drágább kategória, ami érthető, hiszen a bérleti díjnak vissza kell hoznia a befektetést. Ehhez a lakásbérletet biztosító jogi hátteret kell megerősíteni, újradefiniálni a bérlői jogviszonyt, a bérbe adók jogait és kötelességeit. A jelenlegi bérbeadási szabályok az önkormányzati bérlakások korszakában születtek, ezt a mához kell igazítani. A Főváros ebben a szaktudásával tud részt venni. A következő kategória, amiben már lehet kontrollálni a lakbéreket, a városi vagy állami tulajdonú bérlakásoké. Ezeknek a díja a piaci árnál kedvezőbb, így hasznos lehet a rászorulóknak vagy a fiatal pályakezdőknek. És van a szociális támogatás, ami nem nagyon olcsó lakbért jelent, hanem azt, hogy annak egy részét támogatásból fedezik a családok. Hiszen ha a lakások nem termelik ki a rezsit és a karbantartás költségeit, lerobbannak, szlömösödnek. A lakhatással kapcsolatos gondolkodásban ezeket az opciókat kell végigjárni. Szeptemberben volt egy nagy konferencia, amelyen a terület összes érintett szakmája részt vett, és tisztáztuk a fogalmakat. Szükség volt erre, mivel a bérlakás a befektetőknek a piaci árszintű bérlakást jelenti, míg az önkormányzatoknak a támogatott, elérhető lakásbérlést. Néhány kerület remek példákat is mutat, például a XIII. vagy korábban Csepel. Már a közelmúltban is korszerű és energiahatékony önkormányzati bérlakásokat építtettek, és ráadásul tényleg minőségi építészet is született. – Milyen egyéb nagy programok vannak napirenden? – A Gellérthegy infrastrukturális fejlesztéséről komoly stratégiai terv született, a feladatlista már nagyjából megvan, most a forrásokat kell átlátni. Itt is hiányoljuk az egyeztetést: a Magyar Közlönyből tudtuk meg, hogy a BFK rendkívül fontosnak tartja, hogy ez állami program legyen. Szerintem együtt kell működnünk, nem szabad megengedni még egy Városligetet. Nagyon drukkolunk a hármas metrónak, büszke voltam a déli szakasz átadásakor, felelős tervezőként ezt én jegyeztem. Úgy vélem, ez a munka is azt a gondolkodást tükrözi, amit az M4-nél képviseltünk: a közösségi közlekedésnek vonzó, színvonalas környezetben kell helyet kapnia, versenyképessé kell tenni ahhoz, hogy a városlakók az autót lecseréljék a közösségi közlekedésre. – A beszélgetés végén hadd kérdezzem meg: Ön mit tart Budapest igazi erősségének? – A sokszínűségét. Budapestben az az igazán jó, hogy vegyes, heterogén. David Attenborough a filmjeiben elmondja, hogy a biodiverzitás erőssé teszi a természet hálóját. Ez a városra is igaz. Budapest építészettörténeti értelemben is sokféle. Nézzük csak a déli Váci utcát: a barokktól és a klasszicistától a modernig mindenre ad példát. Nem csak izgalmas tájkép, de erős üzenet is: sokfélék vagyunk, ezt a várost rengeteg náció lakta, ennek ott a lenyomata az utcákon. Másrészt a hagyományos heterogenitás a használatban is sok lehetőséget ad. Egy klasszicista lakóházban jól tud működni mondjuk egy nyelviskola, az üres lakásokba irodák költöztek, egy időben ezt sokan szidták, de nézzünk szembe a ténnyel: ettől nincs kiürült városrész Budapesten. Mindenütt van élet. – És a gyengeségének? – A lassú fordulást. Nagy a tehetetlenség, lassú a szemléletváltás, ideges feszültség van Budapesten. Egy nagyvárosnak sokkal befogadóbbnak kell lennie. Budapest múltjában ez mindig működött, ma is ott a nyoma, de most az egész ország feszült és bizalmatlan. A hármas metró újonnan átadott egyik állomása
