Budapest, 2020. (43. évfolyam)
10. szám, október - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - „Józan építészet”
29 ki. És ha megnézzük bármely kórháztervét, tisztán látható, ahogyan tologat, rakosgat, a kubatúrákban gondolkodik. Nem tudom, mennyire domborodik ki a könyvben, milyen fontos számára a mozgás tanulmányozása, az ezzel való foglalatosság egy-egy terv elkészítésekor. – Mozgás alatt az építészeti tömegek mozgását érted, vagy az emberi mozgásokat, haladási irányok kijelölését a térben? – Az épületek külső nézetében a tömegek mozgását, aztán bent a térben a terek közötti mozgások lehetőségének létrehozását, de ugyanígy az egyes tevékenységek közötti kommunikáció megteremtését is. Marosi sok kórházépületet tervezett, például a Kecskeméti kórház 1977 és 2014 közötti építési ütemei, bővítése mind hozzá köthetők. Érdekes volt számomra, amikor elmesélte: az első kórháztervezési megbízása elején szembesült azzal, hogy még nem is járt korábban kórházban. Egy kórházban elképesztően sok az egyes funkciók, tevékenységek közötti kommunikáció: gépészeti rendszerek, szállítások, a különféle kiszolgálói rendszerek stb. Marosi nagyon figyel erre, a téri, funkcionális, vizuális kapcsolatokra. Ott van például a Hotel Soho a Dohány utcában. Ez egy butikhotel, amelynek a hátsó-belső szárnya nyitott folyosóval néz egy belső udvarra és a szomszédos ház gangjára. Marosi ezzel a megoldással a szálloda és a bérház között olyan téri kapcsolatot hozott létre, ami a szállóvendégek számára is érdekes, különleges helyzeteket, találkozásokat teremt, és a szomszédos ház lakói sem érzik úgy, hogy a szálloda épülete tolakodó lenne, elnyomná az életterüket. – Így egyben látva számos tervét, megépült házát, mi az, ami véleményed szerint igazán szembetűnő Marosi Miklós építészetében? – Mindig az adott helyre tervezi a házat. Vagyis nem egy személyes vízióból indul ki, hanem a helyszínből és az igényekből – ez megint kapcsolódik a „józanságához”. Ha megnézzük az I. kerületben a Pálya utcát, nagyon érdekes szituációt mutat: ott van az utca felső végén, a 4–6. szám alatt a KÖZTI-Bayer-Artisjus Irodaház (1993) az íves tükröződő homlokzatával, ugyanakkor ott van az 1. szám alatt a szintén általa tervezett, szolid iroda- és lakóház (1996). Egy rövid utcaszakaszon belül két teljesen más jellegű épület. A józanságával, gyakorlatiasságával pontosan tudta, hogy az utca felső végére nem tervezhet egy szolid karaktert, kizárólag nagy ívűt. Felfedezhető az épületein a különféle korszakok áramlatainak, építészeti divatjainak hatása, de nem azonosul egyikkel sem. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy távol állna tőle a kísérletező kedv. Az egyes fejezeteket mindig egy-egy papíron maradt, kevéssé ismert tervvel indítottam, ezek között vannak igazán érdekes munkák. Ilyen a Szentmihályi úti bevásárlóközpontra készült 1994-es terve, amiben például teljesen szembe ment a szokásos dobozszerű plázák építészetével. – Ha nem is beszélhetünk tipikus Marosi-épületekről, vagyis sajátos formai elemekről, a tégla használata mindenképpen jellemző az építészetére. – Úgy tekint erre az anyagra, mint ami magán hordozza az időt. Ez nem csak az anyag érését, felületi kopását, színváltozását jelenti, hanem ahogy ő fogalmazta meg: a második világháború, az ’56-os forradalom idejéből itt maradt belövések nyomait is őrzi a tégla. A téglában benne van a kézművesség, a téglával való munkában a precizitás, a „csinálás” gesztusa, ami szintén egybevág az ő építészi habitusával. A könyv végén két KÖZTI-s munkatársával, Tima Zoltán nal és Ács István nal készült beszélgetések szövege olvasható. Ács elmeséli az Uzsoki utcai kórház esetét. 1994–95 körül dolgoztak az Uzsokin, és az épület homlokzatának téglaburkolatához nem sikerült olyan téglát beszerezni, amivel Marosi Miklós tervezett, ezért a 210 méter hosszú homlokzatot téglánként újra kiosztotta. Az épület átadásakor az építészkollégák sorra gratuláltak neki, hogy milyen remek burkolókkal dolgozhatott... épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ szöveg: MOLNÁR SZILVIA A Szegedi Orvostudományi Egyetem aulája Az Uzsoki kórház bejárata Fotó: RIC
