Budapest, 2020. (43. évfolyam)
10. szám, október - KULTAJÁNLÓ - könyv, kiállítás
BUDA PEST 20 20 / 10 30KULTAJÁNLÓ BAUMHORN LIPÓT – AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI OSZKÓ ÁGNES IVETT Holnap Kiadó • Ára: 9900,-Ft • kiadói kedvezménnyel: 6930,-Ft ¤ Baumhorn Lipót (1860–1932) a Kárpát-medence legtermékenyebb zsi nagóga-építésze volt. Épületein a késő eklektika és a szecessziós stílus formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében Petőfi Irodalmi Múzeum • 2020. október 22-től 2021. január 31-ig ¤ 150 éve született Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meg határozó fotográfus. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót. Kiállításunk arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, valamint felrajzolja a Székely dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. „Képtermelő”, szelfiző korunkban is érdemes elmélyülni a részletgazdag eredeti üvegnegatívok, kontaktok világában, szembenézni Adyval, Babitscs al, Kosztolányival, ellesni gesztusaikat, szemet hunyni pózaik felett, tanulmányozni öltözékü ket, s értékelni azt, aki ezt a szellemi univerzumot az utókor számára megteremtette. Székely Aladár fiával. Fotó: Székely Aladár, PIM gyűjtemény A BUDAPEST folyóirat lapszámai és a BUDAPEST PLUSZ füzetek az alábbi helyeken vásárolhatók meg: • A Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1085 Budapest, Horánszky utca 12. II. lépcsőház, II. emelet 8/A. T/F: +36 1 318 3938) munkanapokon 9–16 óra között – előzetes egyeztetéssel • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) • a Tranzit Art Caféban (Budapest, XI., Kosztolányi Dezső tér) A korábbi lapszámok két évre visszamenően a Kiadóban szerezhetők be. Az ennél régebbi lapszámok 1945-től a Budapest folyóirat online archívumában érhetők el. ÁLTALAD NYERT SZÉP HAZÁT – A HIMNUSZ ÉS A HIMNUSZOK KALANDOS ÉLETE NYÁRY KRISZTIÁN Corvina Kiadó • Ára: 3490,-Ft ¤Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Him nusz előtt? Mi köze van Balassi Bálint nak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét, és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni, és miért került jogszabályba egy téves szöveg? És ha már himnuszok: mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.
