Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Bajor Zoltán: Kihasználatlan és rendezetlen zöldterület?
27 liget-fragmentumokat visszaszorították, emiatt manapság az erdő már csak az árvízvédelmi töltés és a Duna közötti részen tekinthető természetesnek, a gáton belül csak néhány korosabb fa árulkodik a hajdanán tekintélyes erdőterületről. A nagyág mentén ez a galériaerdő még keskenyebb, a magaspart miatt azonban kevésbé látogatott, így itt is megtalálhatjuk ugyanazt a faunát, amelyet a nyugati oldalon. A partvidék rendszeres elöntései miatt az aljnövényzet itt nem állandó, ezen a vidéken még valódi vadvizes élőhelyeket találunk. És pontosan ez az a vadvízország, amelynek köszönhetően a fővárosi természetbarátok körében híressé vált a sziget. Télen egészen varázslatossá válik a Duna érintett szakasza. A folyam ugyanis igen sok táplálékot szolgáltat az ide érkező madárfajoknak, ami miatt egy időben akár több ezer vízimadár is időzhet a sziget körül! Itt lehet látni például Budapesten a legtöbb telelő kontyos récét (Aythya fuligula), amely hazánkban igen ritka fészkelő. Ezen kívül olyan ritkaságok is megfigyelhetők, amelyek közül nem egy a sarkkörön túli tengerekről látogat el hozzánk a zord hónapokban. Ilyenek többek között a sarki- és északi búvár (Gavia arctica, G. stellata), a fekete és a füstös réce (Melanitta fusca, M. nigra), valamint az örvös bukó (Mergus serrator). A budapesti Duna-szakasznak ez a része a különféle sirályfajok kedvence is. A madármegfigyelők által eddig észlelt fajok száma a 150-et is meghaladja, ami a hazai teljes avifauna több mint egyharmada! Az utóbbi években az emlősfauna is érdekesebbé vált: a hód (Castor fiber) hazai állományának megerősödése itt is érzékelhető. Néhány év óta pár hódcsalád vette birtokba a kiépítetlen partszakaszokat. Velük a kora esti órákban találkozhatunk a legnagyobb esély lyel, de rágásnyomaikat sokfelé felfedezhetjük. Veszélyek és védelem A Margit-szigetnél és a Városligetnél kisebb terhelésnek kitett sziget nem annyira kedvelt célpontja a városlakóknak, de a látogatottság erőteljes növekedése itt is tetten érhető. Ezzel nem is lenne baj, ha felelősen tudnánk használni a területet, de sajnos ez sok tekintetben nem így van. Bár a terhelés – a fent említett parkokkal ellentétben – inkább időszakos, az igénybevétel nyomai szemmel láthatók. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terület egy sűrűn lakott metropoliszon belül található, de kímélete az itteni értékek hosszú távú megőrzése érdekében fontos lenne. Régóta fel-felmerülő gondolat, hogy a nyugati, keleti és északi részen található keskeny galériaerdő a fentebb felsorolt értékek miatt kerüljön törvényes oltalom alá. Szerencsére ezt a területrészt a nagyobb rendezvények is elkerülik, így megférhetnének egymással koncertek és természet, családi események és élővilág, tömegek és famatuzsálemek. A szigeten még fellelhető természetes élőhelytípusok a legtöbbször több ezer éves folyamat során jöttek létre. A klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó komplex élőhelyegyüttesek igen érzékenyek, és kiirtásuk után nem pótolhatók mesterségesen létrehozott zöldterületekkel. Miután a fővárosban ártéri galériaerdő mára csupán az újpesti Palotai-szigeten, délen pedig a Háros- és Kis Háros-szigeten, illetve a Nagytétényi-Dunapart mentén maradt fenn, összesen kevesebb mint 100 hektáron, a Duna fővárosi szakaszának élővilága szempontjából minden ilyen élőhelyfolt eltűnése hatalmas érvágás. Ne felejtsük el: ezek az erdők nem csupán élőhelyek, hanem árvizek idején a lehető leghatékonyabban védik a partokat gyökérzetükkel, a hatalmas törzsek és sűrű cserjések pedig mérséklik az áradások sebességét. Ha ezek kivétel nélkül eltűnnek a szabályozott vonalvezetésű folyók partjáról, az árvizek lefutása egyre gyorsabbá válhat, és így soha nem látott pusztításokat is végbe vihetnek. Gondoljunk bele ebbe is a madárdaltól hangos szigeti ligeterdőben, miközben a hatalmas fekete nyárfák hét métert is meghaladó törzskörméretében gyönyörködünk. Lapzártakor érkezett a hír: a sziget egyelőre megmenekült! SZÖVEG ÉS FOTÓ : BAJOR ZOLTÁN A hullámtérben lévő galériaerdő idős faállománya érdemes lenne a törvényes oltalomra A sziget körüli Duna-szakaszon olyan ritkaságok is előfordulnak, mint a fekete réce (Melanitta nigra) A Főkert Nonprofit Zrt. néhány évvel ezelőtt természetismereti tanösvényt alakított ki a sziget parkjában A fővárosban ritka dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis) egyik legnagyobb budapesti állománya az Óbudai-szigeten található
