Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Bajor Zoltán: Kihasználatlan és rendezetlen zöldterület?
BUDA PEST 20 20 / 08 26 Az Óbudai- / Hajógyári-sziget a maga 108 hektárjával a máso dik legnagyobb sziget a fővárosban, nála csupán a Csepelsziget nagyobb, de annak csak egy kis része esik Budapest közigazgatási határán belülre. A Duna folyásirány szerinti jobb partjától egy alig 70 méter széles dunai kiság választja el, ezért közigazgatásilag is Óbudához, vagyis a főváros III. kerületéhez tartozik. Kialakulását a térségben található többi szigethez hasonlóan a Duna hordaléklerakó munkájának köszönheti. Déli oldalán az 1835-ben alapított hajógyár épületeit találjuk, amelyek már rég nem töltik be eredeti funkciójukat: vállalkozások, raktárak, illetve néhány szórakozóhely működik bennük. A terület kétharmadát elfoglaló parkhoz a sziget közepén található úgynevezett K-híd vezet. Furcsa elnevezését a hidat alkotó elemek K betűre emlékeztető formájáról kapta. A tőle délre elterülő zöldterület kisebb és némileg elhagyatottabb, míg az északabbi lényegesen nagyobb kiterjedésű. Közepe a Május 9. park néven ismert, hivatalos besorolása szerint „épített zöldfelület”, amelynek gondozása és fenntartása a Főkert Nonprofit Zrt. feladatkörébe tartozik. A sziget keleti partja a legtöbb helyen magas, meredek lefutású, míg a nyugati és északi részek lassan gyarapodnak, felületük iszapos, néhol kavicsos. A kiépítetlen partvidéknek köszönhetően a szigetnek még szerves kapcsolata van az őt létrehozó folyóval. Csupán a dunai nagyág partján találhatunk kisebb-nagyobb bazalttömb-kupacokat, amelyek a hullámok megtörését segítik, de ezek nem befolyásolják károsan a vadon élő állatvilágot. Természeti kincsek tárháza A sziget legnagyobb természeti értéke a nyugati és keleti oldalán végigfutó, körülbelül kétszer két és fél kilométer hosszú, természetközeli állapotú, puhafás galériaerdő. Látképe lenyűgöző. A hatalmas nyárfák és füzek között sétálva, némi túlzással élve olyan érzésünk lehet, mintha legalábbis a Gemenci-ártérben barangolnánk. Nem is járunk messze a valóságtól, hiszen kialakulásában ugyanaz a nagy folyó vett részt, de a gemenci szerencsésebben élte túl az emberi tájátalakítást. Fajösszetétele és kinézete alapján nyugodtan tekinthetjük kistestvérének, amely egy egészen különleges helyen, fővárosunk szívében volt képes fennmaradni. Kutatók már régóta járják e sziget ártéri erdejét, így sok érték előkerült innen. Közülük kiemelkedő a márciusban nyíló, védett duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis) több száz tövet számláló állománya, ugyanitt kisebb számban megtalálhatjuk az ugyancsak védett kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) pár tövét. Nem szabad megfeledkeznünk a ma már jócskán visszaszorult ligeti szőlő (Vitis sylvestris) idős töveiről sem, amelyek ugyancsak az oltalomban részesülő növényfajok számát gyarapítják. Különlegességük, hogy míg a többi természetben előforduló – egyébként tájidegen – szőlőfaj őszi lombszíne sárga, addig ezeké borvörös. Állatvilága szintén különleges. Itt találhatjuk például a főváros talán legnagyobb kis színjátszólepke (Apatura ilia) populációját. A színpompás lepkefaj onnan kapta nevét, hogy fényben irizáló szárnya a barnától a liláig változtatja színét. Hernyójának tápnövényei az itt élő nyárfák és füzek, vagyis ezek eltűnésével a lepke sorsa is megpecsételődik. Így épül egymásra flóra és fauna egy adott élőhelyen belül. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a többi állatfajról sem. Az itt fészkelő madarak közül említést érdemel a sárgarigó (Oriolus oriolus) 6–7 páros állománya, de az idős fák sok harkályt is vonzanak. Sajnos ezeknek az állománya az elmúlt években kissé lecsökkent, ugyanis balesetveszély-elhárítás címén a gát belső oldalán lévő kisebb Kihasználatlan és rendezetlen zöldterület? Mi forog veszélyben a Hajógyári-szigeten? „A Hajógyári-sziget a főváros olyan kihasználatlan és rendezetlen zöldterülete, amelynek sport-, szabadidős és kulturális célú fejlesztése indokolt. A sziget a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz” – válaszolta a Miniszterelnökség július elején egy sajtómegkeresésre, miután napvilágot látott a hír: a kormány 3 hektár erdőt, mintegy 1000 fát tervez kivágatni, hogy a szigetet beton gátrendszerrel vegyék körbe. Az elpusztuló és kidőlő holtfák kitűnő életteret biztosítanak a gerinctelen fauna számára
