Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Majkó Zsuzsa: FÁNK - Fialáék megmentik az Állatkertet
BUDA PEST 20 20 / 08 22 Pontos leltár közvetlenül az ostrom utáni időkből nem maradt fenn, de a korabeli sajtó szerint a 4000 állatból 23 maradt, 1945 novemberére pedig már csak 9 volt életben. Kivétel nélkül elpusztultak a nagymacskák, a krokodilok, a fókák, a zsiráfok, az éhező budapesti lakosság kondérjaiban végezték a patások és a teljes víziszárnyas-állomány. 1929-től vitathatatlan szaktekintély, Nadler Herbert állt az Állatkert élén, de a pénzhiánnyal ő sem tudott megküzdeni. Márpedig az állatbeszerzések a háború után komoly nehézséget okoztak még a háborúból győztesen kikerült, fejlett országoknak is. A vadállatok ára a legális piacon az egekbe – a békeévekhez képest a tíz-hússzorosára – emelkedett, de néhány egzotikus fajt kizárólag a feketepiacról lehetett volna beszerezni. Ám, ha valami csoda folytán került volna új állat, azt etetni lett volna képtelenség. Összehasonlításul: egy jó étvágyú, kifejlett oroszlán naponta 5–6 kg nyers húst fal fel, ehhez képest a háború utáni jegyrendszer egy felnőtt fővárosi férfi fejadagját heti 9 dkg húsban állapította meg. A romba dőlt, éhínséggel, tüzelőhiánnyal küzdő, súlyos jóvátételt nyögő Budapesten tehát az Állatkert újbóli benépesítésére egy jó ideig gondolni sem lehetett. Az üres ketrecek, a síri csendbe burkolózott park azonban jó ürügyet szolgáltatott befolyásos szervezeteknek, hogy a kert területét valami egészen másra kezdjék hasznosítani, mint amire eredetileg kitalálták. Az első szabad május elsején afféle Liget-pótlékként szolgált, a Nemzeti Segély nagy gyermekünnepének helyszíne volt. A sokat szenvedett fővárosi gyereksereg vidáman hintázott az üres majomházban, csónakázott a kihalt állatkerti tavon. Nyáron újraindultak a háború előtt nagy sikerrel zajlott szimfonikus zenei koncertek, de a belépő ára olyan magas volt, hogy csak kevesen tudták megfizetni. 1946 őszén a kommunista tömegrendezvények sikerén felbuzdult Kisgazdapárt a Parasztszövetséggel karöltve megrendezte a fővárosi Parasztnapokat, ahová mintegy 250000 látogató érkezett az ország minden tájáról. Ebből az alkalomból az Állatkert területére ipari vásárt rittyentettek, kiállítási pavilonokkal, mezőgazdasági gépek bemutatójával. Bár Nadlerék igyekeztek látnivalóval szolgálni a látogatóknak, a szűkös büdzséből csak hazai háziállatok beszerzésére futotta. A szarvasmarhák, rackajuhok, baromfiak azonban nem hatották meg az elégedetlenkedő közönséget, a nehézségekkel mit sem törődve oroszlánt, medvét, zsiráfot követeltek az igazgatóságtól. A látogatószám egyre csökkent, a hajdan Európa-hírű intézmény pedig permanensen termelte a ráfizetést. Fialáék megmentik az Állatkertet 1945 tavaszán, a béke első hónapjaiban a városligeti létesítmények közül minden bizonnyal az Állatkert mutatta a leggyászosabb képet. Az európai hírű intézmény vezetésének nem pusztán az állattartó épületek romba dőlésével, a létfontosságú közművek megsemmisülésével, de az állatállomány szinte teljes pusztulásával is szembe kellett néznie. FÁNK Az elnéptelenedett Nagyszikla (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
