Budapest, 2020. (43. évfolyam)

8. szám, augusztus - Buza Péter: ÉRTÉKMENTÉS - Kikötő a Liget partján

21

a meglévő korlátszakaszt. A járványhelyzet miatt nem volt személyes kontaktusunk a műemléki hatósággal. Remélem, meg tudom győzni őket, hogy nem kellene ide szobort korlát. Mert ilyen nem volt itt soha. Pollák szellemiségét kell rekonstruálnunk. Öt vendéglakosztályt alakítanak ki a padlástérben. Ahol annak idején egy száz négyzetméteres, két helyiséges műteremlakásban élt és dolgozott Tornai és felesége. A címtári adatok elárulják: a kezdetektől legalább másfél évtizeden át. Nem klasszikus bérlő a házaspár. A festőművész asszonya Schultz Leontin legjobb barátnője volt. Tornai Gyula pedig, az egzotikus jelenetek divatos festője, akinek jó néhány képét őrzi a Nemzeti Galéria – láttuk, üzlettársa a háziúrnak. Úgy tűnik, sikeresebb is nála. Éppen az első háború éveiben építtetett magának műteremes villát Zuglóban (Jávor utca 5/b), ahová át is költözött, miután elvált Kövér Ilonától. A Hermina úti manzárdon kialakított lakrész legfőbb értéke a födémre is átforduló, hatalmas üvegtető. Kivételes adottság az alkotómunkához, meg is marad, úgy ahogy van – persze az utolsó részletig felújítva. A mindeddig kihasználatlan padlástér-szakaszban további négy vendéglakosztályt rendeznek be. A földszinten, az első emeleten rekonstruálják az eredeti helyiségrendet. Irodák, tanácskozók, kiszolgáló egységek foglalhatják el majd ennek elemeit. A teraszt le kell bontani, poroszsüveg boltozatos acélszerkezete felett, a burkolat alatt nincs szigetelés. Újraépítik. Minden, ami épületgépészet, a legújabb technika alkalmazásának jegyében újul meg. Az udvar alatt, a földbe süllyesztett hatalmas olajtartály helyett megújuló energiával működtetik az épületet, levegő-levegő hőszivattyúrendszerrel. Ennek kültéri egységeit a manzárd tetőszintjénél helyezik el, az eddigi pincét kiegészítő süllyesztett térben pedig a beltérieket. A villa két emblematikus helyiségét, díszét, a Zodiákus termet és az Arab szobát kezelésbe veszik a restaurátorok. Ott – és másutt – a maratott üvegelemeket, kovácsolt díszeket, világítótesteket, intarziás padlózatot állítják helyre. Egyetlen mester nevét sem sikerült a kutatás során kideríteni. Gyaníthatóan nem voltak „nagy nevek”. A 19. század végén még az „egyszerű” asztalos is tudott olyan lépcsőt faragni, amilyet ma egy iparművész se feltétlenül vállalna. Szerencsére a Mányi Stúdió csapatának alvállalkozói minden szakmában képesek képviselni ezt a régi, ezt a hajdan még teljes tudást. A műterem hatalmas ablaka beépült a tetőbe (BFL)