Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Buza Péter: ÉRTÉKMENTÉS - Kikötő a Liget partján
BUDA PEST 20 20 / 08 20ÉRTÉKMENTÉS a tízes évek közepén. Ezt értelmezve állítom azt, hogy a Hermina úti villa eredeti változata akkorra alakult ki, de ennek ellenére rekonstrukciója csak a bejárat mögötti fogadótér egybenyitásával, a födém kibontásával lesz hiteles, ahogy azt Pollák iskolája, Párizs mintáit követve elképzelte. Dobra vert egzisztencia Kétségtelen, Róheim Samu nagyszabású üzletembernek gondolta magát, eleinte joggal. Mintegy ezerötszáz holdnyi erdőt, mezőgazdasági területet vásárolt Veresegyház határában, legnagyobbrészt (1135 holdat) a váci püspökségtől. Hetven holdon szőlőt termesztett, ipari méretű pincéjében 8–12 ezer hektó bort érlelt, hat országba szállított. 1910 körül téglagyárat alapított, Dömösön kőbányát vásárolt. Ez idő tájt kezdett hozzá területe egy részének parcellázásához, 180–200 négyszögöles telkeket méretett ki. A Róheim-telepnek 1930-ban már nyolcszáz lakója volt. Megszületett Erdőváros (1917-ben alapította). Kastélya is fölépült ugyanitt, ez a Hermina útinál lényegesen egyszerűbb épület ma is áll. A legutóbbi hét évtizedben a telepekből lett falu, Erdőkertes használta különféle közcélokra. Róheim gazdaságát a váci államfogház rabjai, a háború utolsó évében orosz hadifoglyok művelték. A tízes évek második felétől azonban kezdtek rosszul menni a dolgok. Amit a kastély ura felismert. S racionalizálta Hermina úti házának épített rendjét. A vállalkozó kedvű fakereskedő minden akcióját a Discontó Bank Rt. finanszírozta. Hitelből üzletelt, bevételeit is ez a pénzintézet kezelte. 1936-ban a bank csődbe menekült, és csődbe vitte Róheiméket is. Elvesztették a másfél millió pengőt érő birtokot. A Vág utcai kis szén- és fatelep maradt az egyetlen jövedelemforrásuk. Róheim még 1914-ben alapította meg – Tornai Gyulával közösen – Magyar Ipar és Kereskedelmi Rt. nevű cégét. Profilja téglagyártás, kőbányászat, gazdálkodás. Háromszáz munkást foglalkoztattak. 1938-ban ezt is felszámolták. 1941-ben már özvegye tulajdonaként árverezték el a Vág utcai üzletet is. Róheim Samu 1939 januárjában halt meg. Schultz Leontin ugyanabban az esztendőben két árverésnek is szenvedő alanya. Tavasszal pénzszekrényt, írógépet, irodaberendezést, festményeket, szőnyegeket, dísztárgyakat, függönyöket, rádiót, zongorát árvereznek a Hermina úton. Aztán ősszel már a villa új tulajdonosa, Waldbott Ödönné javára (aki az elmaradt bérleti díjat szeretné inkasszálni) verik dobra 13.551 pengő becsértékű ingóságait. 1940 májusában újabb 13.536 pengő értékű berendezést. De még mindig maradt valami! 1943-ban az özvegy kombinált hálószobát, ebédlőt és egyéb „korabeli” bútorokat, lámpákat kínál eladásra. Veresegyház és Erdőkertes (utóbbi 1956-ban önállósult) őrzi Róheimék emlékét. Samu fia, Géza , a világhírű lélek- s néprajztudós nevét őrzi a település egyik utcája s annak közelében a Géza-hegy. Domborműves, magas, feliratos emlékjel is hirdeti: a rendszerváltás után a falu büszke a tudós Róheim Gézára. S nem hallgatják el azt a nyilvánvaló tényt sem, hogy a község alapítója Róheim Samu nagykereskedő és tőkés vállalkozó volt. A rajtpisztoly eldördült A kétszintes hall galériájának – amely az első emelet magasságában folyosóként keretezte a két szint magas fogadóteret – poroszsüveg boltozatát feltárta Mányiék tervezést megelőző kutatása. Koszorújának acélgerendájára támaszkodik az eredeti, bár másodlagos szándékkal megépített födém. – Pollák tervén – mutatja Mányi a földszinti tervlap egy részletét – nem ez a gyönyörű falépcső vitt fel a galériára. Egy kandalló állt a bejárattal szembeni falnál, s a mögött indult az ennél lényegesen szerényebb lépcső. Gondolom, amikor Róheim úgy döntött, felköltözik az emeletre, s bérbe adja a földszintet, még tartotta magát ahhoz a szándékhoz, hogy a gazdag ember önképét sugallja mindenkori vendégeinek. Ha az eredeti terv lett volna a rekonstrukció kiinduló pontja, a pazar faragott lépcsőt ki kellett volna dobnunk. Korlát fent is csak ennek a lépcsőnek a fogadópontjánál volt és maradt. Tervemben a másik három oldalon üveglap határolja ezt a felső traktust a körbejárható galéria határvonalánál. Noha előírták az építési engedélyben, hogy körben egészítsük ki A Róheim-kastély a Géza utcában
