Budapest, 2020. (43. évfolyam)

8. szám, augusztus - Buza Péter: ÉRTÉKMENTÉS - Kikötő a Liget partján

19 hogy a két piktor egzotikus témákat tanulmá­nyozhasson. Néhány hét után – megfordultak Tuniszban, Algírban, Ománban – a hölgyek behajóztak a Budára, hogy kiránduljanak Malagára. Az Adria Rt. gőzöse április 23-án, a célállomástól negyven tengeri mérföldnyire ütközött össze a holland Ariadne gőzössel, süllyedni kezdett. Mindenki szerencséjére a Murillo (angol zászló alatt), éppen arra járt, mindenkit felvett a fedélzetére, és épségben elszállította Róheim Samunét és Tornainét, ha nem is Malagára: Andalúziába. Onnan aztán, a nagykereskedő táviratilag átutalt frankjait felhasználva, szigorúan szárazföl­dön hazavonatoztak Pestre, a Hermina út 35. szám alá, ahol a manzard szint műteremlaká­sában néhány hónapja a festőművész és párja maga is lakott. A rekonstrukció dilemmái – Ha egy régóta létező épülettel találja magát szemben rekonstrukciójának, hiteles rendbetételének tervezője, még ha nem közép­kori kastélyról van is szó, rendszerint beleütkö­zik a problémába: mit tekintsen helyreállítandó eredetinek, meddig megy vissza az átépítések zavarában? – Rangos házak esetében a mi speciális történelmünk gyorsabban halmozza egy­másra az időrétegeket, mint szerencsésebb nációknál – értelmezi sok évtizedes műem­lék-helyreállítási tapasztalatait Mányi István , a villa újraépítésének tervezője. – A Róheim­­villának csak a körítő falai maradtak meg eredetinek, valamint az úgynevezett Arab szoba és a Zodiákus-terem, továbbá a híres terasz, ahonnan annak idején az erre néző bejáraton át betörve, a háborút bűnének tudó kiszolgált katonák Tisza István t lelőtték. Min ­den mást, főleg az emeleten, háború utáni használói agyonrontottak, bontottak, falaz­tak, díszes-igényes részleteket „igazítottak a célhoz”. Hálótermeket, öltözőket, nagykapa­citású zuhanyozókat, tantermeket, műhelye­ket, irodákat alakítottak ki a legkevésbé sem erre a funkcióra tervezett épületben. Kétség­telen, ez utóbbiakat viszonylag egyszerű volt átlátni, miközben a rekonstrukción gondol­koztunk. Leleplezi magát a korábbi és a leg­újabbkori beavatkozások igényszintje közötti szakadéknyi különbség. Egy súlyos dilem­mával kellett így is megbirkóznom. A kezdet kezdete óta az volt a meggyőződésem, hogy a reprezentatív fogadótér eredetileg nem födémmel osztott, kétszintes légteret alko­tott, ahogy azt Pollák meg is rajzolta. Időköz­ben történt azonban valami. Az építtető már építés közben átgondolta, megosztja a teret. Ha ugyanis elzárja az igazán főúri kastély igé­nyességű földszintet a legfeljebb nagypolgári emelettől, ezt az alsó traktust üzleti alapon, igen-igen drágán kiadhatja. Vagyis a födém nem az épülő szocializmus hozadéka. Már Róheim beépítette. Az idő tájt, amikor anya­gi helyzete megroppanni látszott. Valamikor szöveg: BUZA PÉTER FOTÓ: RIC Az eredeti tervlapon nyoma sincs a mesterien faragott lépcsőnek (BFL)

Next

/
Thumbnails
Contents