Budapest, 2020. (43. évfolyam)
7. szám, július - Zsigmond Gábor: ÉVFORDULÓ - Carolina az első
BUDA PEST 20 20 / 07 20Évforduló Carolina az első Új korszak Amikor 1820. július 16-án kifutott az első gőzhajó a pesti partoktól még nem állt a Lánchíd, nem volt korzó, még rakodópart sem. Bernhard Carolinája, amely már egy új korszak füstölgő-kattogó jelzéseit adta, a dunai látképet a középkor óta meghatározó hajóhíd közelében állt. Itt várta utasait, akiknek a beszállás előtt öt perccel, lövéssel jelezték az indulást. Az utazók a gőzhajó után kötött bárkára szállhattak fel, egyszerre nagyjából ötvenen. A hajóhíd környékétől, a mai Vigadó magasságából először a túlparti Bomba (Batthyány) térnél kötöttek ki. Innen a kor kedvelt fürdőjéhez, a Császárfürdőhöz, majd fel egészen Óbudáig járt a hajó. Aztán pedig ugyanezen az útvonalon közlekedett visszafelé. A járatokra nemcsak jegyet kellett váltani, de a rendszeres használók bérletet is vehettek, sőt családi kedvezményt is érvényesíthettek. A Bomba térre való átkelés tíz krajcár volt, a Császárfürdőig húsz, Óbudáig harminc krajcárt kellett fizetni. Ez utóbbi egy négytagú családnak viszont csak 48 krajcárjába került. Az óbudai ingázásra pedig már jobban megérte bérletet váltani. A szabadalom A hajó Bernhard Antal (1779? – 1829?) több szabadalmát is magában rejtette. A gőzgépes, lapátkerekes szerkezet felbukkanása jóval megelőzte korát. De hogyan is került ide? A történet kedvéért egy pillanatra Pestről New Yorkba kell repíteni a gondolatainkat. Valójában minden azzal kezdődött, hogy hosszas kísérletezések után az amerikai Robert Fulton 1807-ben egy működő személyszállító gőzhajót épített és közlekedtetett New York és Albany között a Hudson folyón. Fulton az európai birodalmakat is megpróbálta rávenni, hogy újítását megvásárolják. Ebből ugyan nem lett nagy üzlet, sőt sokan úgy vélték, a Hudsonnál sokkal szeszélyesebb Dunán ilyen szerkezet nem is működtethető, I. Ferenc császár azon ban úgy ítélte meg, hogy a teljes Habsburg Birodalomra előjogot ad annak, aki mégis működőképes gőzhajót épít a Dunára. Felhívását 1813-ban, majd 1817-ben is közzétették. Ezekre figyelt fel az eszéki híd bérlője, a porosz földről érkezett Bernhard Antal, aki a Dráva partján, Sellyén fogott neki a hajó megépítésének. Bernhard pár éve még azzal tűnt fel, hogy a pest-budai hajóhíd kiváltására egy állandó híd ötletével állt elő. A terv megvalósítása mögé nyilván nem tudott felsorakoztatni komoly támogatókat, hiszen nem sokkal később már Pécsett találjuk, és csakhamar az eszéki híd karbantartója és bérlője lett. Bernhad komolyan érdeklődött a műszaki újítások iránt, több találmány és szabadalom is kötődik a nevéhez. Az utólag kissé „csodabogárnak” tűnő, vállalkozó kedvű feltaláló a császári felhívásra kezdett el gőzhajót építeni és még 1817 tavaszán vízre is bocsátotta azt. Májusban már Bécsben mutatta be a Ferenc császár feleségéről Carolinára keresztelt gőzhajót, ami akkora szenzációnak számított, hogy hónapokon át vizsgálgatták, méregették a császárváros mérnökei és arisztokratái, még Miksa főher ceg is hajókázott vele Bécs alatt. Olyannyira hosszasan elemezgették a szerkezeteket, sőt darabokra is szedték az egészet, hogy köz-Kétszáz éve a mai Vigadó elől elindult a Duna első gőzhajója a Carolina, amivel nemcsak az első gépek jelentek meg a fővárosi közlekedésben, hanem maga a tömegközlekedés. Korábban évszázadokon át gyalog, lovon vagy valamilyen ló vontatta eszközön mindenki úgy oldotta meg az utazását Pesten és Budán, ahogy tudta. A gőzhajó azonban 1820-ban menetrend szerint járt, lehetett rá jegyet, sőt már bérletet is venni. A másik dátum ahonnan a fővárosi tömegközlekedést számítani lehet, az a még mindig lóvontatású omnibusz 1832-es felbukkanása. Bernard hajójának jelentőségét aligha lehet túlértékelni. Két évszázad után még ma is működik fővárosban a helyi hajózás. A Carolina
