Budapest, 2020. (43. évfolyam)

7. szám, július - Szvoboda Dománszky Gabriella: A festőfejedelem

BUDA

PEST

20

20

/ 07

16

Benczúr bemutatkozása Pest-Budán igazi művészeti szenzáció volt az 1867-es párizsi világkiállításra készülődés idején. A huszonhárom éves müncheni festőnövendék első Pesten kiállított műve a Hunyadi László búcsúja váratlanul bukkant fel. A Vasárnapi Ujság ünnepli, a Fővárosi Lapok jövendölése szerint alkotója „nem fog soká ismeretlen maradni!” A valóság illúzióját adó történelmi jeleneten a forma tartalommá válik, a főalak monumentalitása fokozza a bukás megrendítő érzését, amiben a hazai közönség a magyar sors beteljesülését látta.

A magyar festők Münchenben léptek először Európa nyilvánossága elé, egy olyan nemzetközi mezőnyben, amely messze megelőzte a számunkra mindaddig mértékadó Bécset. A bajor uralkodó támogatását élvező müncheni Akadémia Európa egyik vonzó művészeti központja. Az egész kontinenst behálózó, sőt a tengerentúlra átnyúló műtárgypiaca óriási mennyiségű festményt szívott fel. Benczúr müncheni tanára a kor kimagaslóan sikeres művésze, Carl von Piloty (1826–1886) profes

z

szor, aki látványosan megtörte az ideafestészet uralmát. Sodró lendületű kompozíciói hús-vér embereket ábrázolnak, az általa közvetített új jelszó a realizmus és a kolorizmus. Mester iskolájából egyenes út vezetett a sikerhez, a világhírhez. Innen repültek ki a német-osztrák – sőt a magyar – festészet későbbi meghatározó egyéniségei, nem egy majdani milliomos művész. A Hunyadin látható ,,tragikus, ám felemelő búcsú” ked

velt művészi probléma e körben, amely igen alkalmas a divatos pszichologizáló felfogás érvényesítésére. A Hunyadi előterében térdeplő, háttal látható figurán, annak bravúros ecsetkezeléssel előadott, ragyogó atlaszselyem ujjasán bontakoznak ki először Benczúr anyagfestő erényei. Erre az alakra érdemes felfigyelni, mert a későbbi Benczúr képek vissza-visszatérő, térértelmező motívuma lesz. Benczúr rövidesen a legmagasabb körökből kapott megrendeléseket, képeit jórészt amerikai és angol vásárlók vették meg. A Benczúr-életmű ekkori kiemelkedő darabjai a családtagjairól, rokonairól készült portrék, amelyeken az osztrák Hans Makart (1840–

1884) hatására rőt színű árnyékolást használt. 1869 nyarán jött el a müncheni művészeti élet korszakos eseménye, a mintegy 3000 művet felsorakoztató nemzetközi tárlat, ahol a franciák elsöprő sikert arattak. A barbizoniak szabadban készült, levegős plein-air képei kiváltották a müncheni tájfestők lelkesedését. Benczúr itt mutatta be a II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában című művét, amely általános figyelmet keltett. A jelenet pikáns, a kastély hálószobája egy intim, kissé fülledt családi jelenet keretéül szolgál. A mű tipikus müncheni darab, a történelmi festészet mindenütt sokat ostorozott zsánerszerű felfogásában. A kolorit, a különféle kelmék előadása csodálatra késztet. E festőiség azonban Pesten váratlan kifogásokat ébreszt, nehezményezik, hogy a drapériák kultusza az eszme kárára kerül előtérbe. Ám a közönség, a A festőfejedelem

Benczúr Gyula (1844. január 28. – 1920. július 16.) a 19. és a 20. század közt. A festőművész munkássága különös időre esik. Talán soha nem történt olyan látványos és hirtelen változás a művészetben, mint a 19. század utolsó harmadában néhány évtized alatt. A historizáló akadémizmus presztízse az egekbe emelkedik, az akadémiákról kikerült festőzsenik óriási hírnevet és hihetetlen árakat érnek el. Ez a festőfejedelmek kora, de ezek a matadorok nem a legprogresszívebbek, miközben az új stílusok alkotói nyomorognak.

Hunyadi László búcsúja Forrás: Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria