Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Hidvégi Violetta: Tábla a falon
BUDA PEST 20 20 / 04 32utcafront Tábla a falon Március 6-án Hild-emléktáblát avattak az Arany János utca 34-ben, a neves építész utolsó otthonának falán. Az ott elhangzó beszéd szerkesztett változatát közöljük. Hild József, a hazai klasszicizmus kimagasló építésze, a nagy francia forradalom évében, 1789. december 8-án született, és a kiegyezéskor, 1867. március 6-án, 78 éves korában, 153 évvel ezelőtt halt meg. A Hild téren, a Derra-ház Október 6. utcai oldalán egy tábla állít emléket apának és fiának. Az építészfelmenőkkel rendelkező Hild János 1786-ban a Neugebäude , a mai Szabadság téren állt Újépület építésvezetőjeként érkezett Bécsből Pestre. Fia születésekor bontották el a Váci utca és a Vörösmarty tér torkolatában álló Váci kaput: 1789 a Lipótváros látványos karrierjének kezdete. Az új városrész hálós szerkezetű, derékszögű utcarendre szerkesztett tervét Hild János készítette. Ez a mappa lett József nádor (1776–1847) városszépítési koncepciójá nak melléklete. A javaslat elfogadása nyomán 1808-ban kezdte meg munkáját Pest város Szépítő Bizottmánya, a város első független építési hatósága, amelynek dokumentumai Budapest Főváros Levéltárában találhatók. Az anyagban több mint 700 tervegyüttes köthető Hild Józsefhez. Hild József gimnáziumi tanulmányai után a céhes képzés szabályait követve apja mellett szívta magába az építész szakma alapjait. Vándorlása során Bécsben képezte magát, ahonnan 1811-ben apja halálhírére tért haza, majd anyja özvegyi mesterjogán vállalt megbízásokat. Az 1810-es évek közepén apai örökségéből Itáliában, elsősorban Rómában dolgozott. Itt szerzett élményei meghatározták művészi irányultságát. Az ókori építészetből merítő klasszicizmus jó talajra talált a latinos műveltségű Magyarországon. A XIX. század első négy évtizedének uralkodó irányzata szellemében rendkívüli alkotások születtek. Egy 1845-ben megjelent kiadványból: „A Lipótváros útjai s utcái általánosan szélesek és szellősek, a házak építésmódja könnyű és csinos, többnyire mindnek megvan tág udvara, széles világos lépcsője, új divatú magas ablakai, mik a lakást e város részében oly kellemessé teszik.” A széles és szellős utak végső formáját Hild János jelölte ki, a csinos beépítésből pedig oroszlánrészt vállalt fia. A Belvárosból a leginkább mozgékony és tőkeerős réteg – iparo-
