Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Hidvégi Violetta: Tábla a falon
szöveg: HIDVÉGI VIOLETTA FOTÓ: TIHANYI KÁROLY 33 sok, kereskedők, pénzemberek – települtek a Lipótvárosba, adták a megbízást egymás után építészünknek. Hild József egységes térfalként formálta meg a városrész Dunára tekintő arcát a mai Széchenyi István, az egykori Kirakodó teret. A „két város legfestőibb pontját (...) a legszebb palotakoszorú díszíti” – írták a kéte meletes, alul íves, felül egyenes záródású nyílásokkal ellátott, szinte teljesen azonos párkánymagasságú épületekről. 1822–1837 között Hild munkája nyomán az egykori rakpart nyüzsgő kereskedelmi és reprezentációs központtá alakult klasszicista középületekkel és palotaküllemű bérházakkal, amelyekből napjainkra csak egy épület maradt. A mai Belügyminisztérium helyén nyolc évtizeden át szolgált a Diana fürdő, amivel egy homlokzatot alkotott Libasinszky Vince sza bómester bérháza. A tér leghangsúlyosabb épülete a mai szálloda helyén terpeszkedő monumentális Nákó-palota volt. Észak felé Ullmann Móric terménykereskedő palotájából és a Wieser-házból jött létre a későbbi Európa szálló. A közterület déli részén büszkélkedett a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza, a későbbi Lloyd-palota oszlopcsarnokos, árkádos épülete. A börze, a Magyar Bank és a Nemzeti Kaszinó otthona. A tér sorsáról az ízlésbeli változás – a szecesszió térhódítása –, a második világháború és az azt követő politikai akarat döntött. Az egykori Kirakodó teret északról lezáró kétemeletes Tänzer-ház (Akadémia utca 3.–Arany János utca 3–5.) az Akadémia épületének 1865-ös átadásáig szintén a Dunára nézett. Rados Ferenc, Hild monográfusa szerint ez Hild leghatásosabb és legjobb állapotban fennmaradt alkotása. Ferde homlokzati síkja mögött két szabályos négyszögletű udvar köré szerveződve szinte két önálló bérház jött létre. Ma az Emberi Erőforrások Minisztériuma, így ezt kevéssé tudjuk megfigyelni. A Nádor utca 12.–Zrínyi utca 6. alatt Döring József kereskedő egykori bérháza azonban nyitva áll. Ma általános iskola és építőjének, Hild Józsefnek nevét viseli. Ha figyelembe vesszük, hogy az épületek helyén az 1800-as években még vízimadarakra vadásztak, akkor érthetjük meg igazán a léptékváltó változást. A kortársak fejet hajtottak Hild tevékenysége előtt. A Sürgöny 1840. november 5-i számában Hildet „óriási talen tomú” építésznek nevezi, aki „nagyszerű irányt” adott „egy emelkedő város épületeinek” . A cikk aktualitását a Nádor utca 5. alatt lévő Tigris szálló felavatása adta, amelyet így dicsérnek: „E vendégpalota remeke az emberi észnek az építés mesterségében...” Hild 1842-ben Bajorországba utazott, ahol nagy hatást tett rá a kor romantikus építészete. Talán ezek az élmények ihlették a városligeti Hermina-kápolnát, a magyarországi romantikus templomépítészet gótika szellemében fogant megkapó szépségű alkotását. Hild ez időben még nem tagja az építész céhnek, mert az annak elnyeréséhez szükséges remek elkészítését egyre halogatta. Végül anyja 1844-ben bekövetkezett halála után munkássága elismeréseként kapta meg a mesterjogot. Pályafutásának első szakaszába nemcsak pesti bérházak, budai nyaralók, hanem az 1837-ben felszentelt festői megjelenésű egri székesegyház is beletartozott. Különösen sok feladatot adott építészünknek az 1838-as nagy árvíz pusztítása. Gyors helyreállításokra volt szükség, így a már említett Derra-ház is tervei nyomán újult meg. Vele szemben a József nádor tér és a József Attila utca sarkán napjainkban funkció nélkül amortizálódó Gross-házban működő Virágbokor (Blumenstöckl ) ven déglő volt a törzshelye. Munkáját több száz fős iroda segítette, a kivitelezést pallérjai végezték. Egyszerre tervező és kivitelező. Modern vállalkozó volt, aki bevételeit visszaforgatta következő munkáiba. A forradalom és szabadságharc után visszaesett az építési kedv, csökkentek megbízásai, helyzetét magánéleti gondjai is súlyosbították. A klasszicista Pest legtöbbet foglalkoztatott alkotója 1853-ban, a korban nem szokatlan módon, csődeljárást kért maga ellen. Budakeszi úti villája eladásával pár év alatt sikerült konszolidálnia helyzetét. Az eljárás során felvett könyvleltárban régi és kortárs építészeti szakkönyvek és folyóiratok mellett Goethe Faustja is meg található. Hild szinte minden épületfajtában kipróbálta magát. Vidéki kastélyai közül kiemelkedik a bajnai Sándor-Metternich kastély. Középületei sora igen változatos. A fővárosban a Mária Terézia laktanya az Üllői úton, a Valero selyemgyár a Honvéd utcában, a Császár-fürdő, a Vígszínház helyén állt Tüköry sörcsarnok, a pesti Reáltanoda, a mai Eötvös József Gimnázium. A Vörösmarty téri Gerbeaud-házon nehéz felismerni Hild keze nyomát, pedig Pesti Magyar Kereskedelmi Bankként tervei szerint kezdte pályafutását. A korszak két kitűnő alkotója összefonódott a Deák téri evangélikus templomban. Pol lack Mihály épületének Hild adott tekinté lyes homlokzatot. Életművéből kiemelkedik a magyar klasszicista templomépítészet csúcspontja, a dunai tájba illesztett esztergomi székesegyház. A Vasárnapi Ujság 1861. április 21-ei számából: „Hild József korszaka egyike marada a leg érdekesebbnek hazai építészetünk történetében (...) bízvást számolhat az elismerésre, honfitársainak tiszteletére.” Hild József stílusfejlődése a klasszicizmustól a romantikáig terjedt. A nyugodt síkban tartott klasszicista homlokzatok egységességükkel hatottak, nagyobb kreativitásra a bejárati csarnok–lépcsőház–udvar térkapcsolat adott lehetőséget. A klasszicista mester azonban alkalmazkodott az új stílusáramlathoz, és már nemhogy romantikus, de historikus megjelenésű épületet komponált Schosberger Simon Vilmos terménykereskedő nek az Arany János utca 13.–Nádor utca 19. alatt. Két évvel halála előtt fejezte be az esztergomi Papnevelő Intézetet, melynek déli klasszicizáló homlokzata illeszkedik a székesegyházhoz és a környező épületekhez, míg az északi félköríves, romantikus köntöst kapott. – Ezen ünnepi alkalommal szeretnék emlékezni két emberre, akik már nem lehetnek közöttünk- mondotta a táblaavatáson szerzőnk. – Horváth Alice (1941–2014) épí tészmérnök Hild József születésének 200. évfordulójára konferenciát szervezett, amelyet egy kiadvány követett. Kemény Mária , „Kema” (1949–2018) művészettörténész, az építész halálának 140. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltárában rendezett kiállítás és konferencia ötletgazdája, motorja, a Szent István-bazilika monográfusa. A bemutatót követő tanulmánykötetet Marótzy Katalin szerkesztette. Kema nagyon készült a másfél százados évforduló megünneplésére, de ennek véghezvitelében súlyos betegsége megakadályozta. Szerencsére szakmai támogatásával Havas Gyöngyvér gondos, alapos munkája nyomán az Építészet Mesterei sorozatban 2017-ben megjelenhetett a Hild-kötet. Hálás vagyok Horváth Péterné Ili kének és mindenkinek, aki részt vett az emléktábla megvalósításban, amely Hild József utolsó otthona, az építész tervei szerint készült Appiano-ház falára került. Mivel a bécsi Képzőművészeti Akadémia rendes tagjának sírja eltűnt a Kerepesi temetőből, szeretném, ha évente ezen a napon itt tisztelegnénk a nagy építész emléke előtt.
