Budapest, 2019. (42. évfolyam)
2. szám, február - Buza Péter: HULLÓ FALEVÉL - Vad partokon
BUDA PEST 201 9 / 2 28hulló falevél évfordulóján, 2005-ben barátai és a Párizsi Magyar Intézet emléktáblát avattak a villánál, amely La Roche Guyon-ban ma is megtekinthető. Vad part. Côte sauvage. Ez a neve a háznak, ahol utolsó éveit töl tötte. Voltak valaha is békés partok ott, ahol Kozma József megpróbált élni? A Montmartre-i temetőben alussza örök álmát. Pesti emlékjele mindösszesen az a tábla, amelyet a Kozma utcai zsidó temetőben, szülei sírkövén olvashat újra, aki arra jár. Austerlitz Julianna, a nagynéni végrendelete nyomán, akinek ezt az akaratát a BUDAPEST folyóiratnak sikerült (a Mazsihisz-szal szövetkezve s finanszírozásával, a síremléket is rendbe téve) éppen most egy esztendeje teljesítenie. La Roche Guyon Kantátái, operái legtöbbjét itthon is bemutatták, legkevésbé sem többek között segédkarmestersége egykori helyszínén, a pesti Operában. Sanzonjait rendszeresen műsorukra tűzték a hazai pódiumok énekesei, a magyar színpadok világában tulajdonképpen a mai napig jelen van. Kozma státusa Franciaországban 1949-re rendeződött. Az ötvenes évek közepétől külön él a feleségétől (1959-ben válnak el), közben megismerkedik haláláig élettársával, Marie -val (közelebbi ada tait nem sikerült kiderítenem). 1953-ban – megtartva a Rue Ampère manzárdját – talál magának egy, az alkotó munkára sokkal alkalmasabb otthont, egy házat a Vexin Nemzeti Park hatszáz lelkes falucskájában. La Roche Guyon a neve ennek a Párizstól hetven kilométerre, a Szajna partján fekvő településnek. Itt halt meg szívrohamban, hatvannégy évesen, 1969. augusztus 8-án. Haláláról minden országos francia lap megemlékezik, ahogy a magyarországiak is. De özvegye, Lilly mindössze egyetlen gyásztáviratot kap „magasabb körökből”. Gaston Plissioner , az FKP titkára a fran cia kommunisták nevében küld részvétnyilvánítást. Születése századik Drága Juci Megkaptam kedves leveled és megszívelem a dorgálásodat, bár igazán nem tehetek róla, hogy az élet olyan keservesen kemény, hogy jóformán nincs egy szabad percem. Hát most a Marigny Szinház irodájában írom ezt a levelet, a szünetben, arra várva, hogy a csengő szóljon és szaladni kelljen a zenekarba, ahol a balettemet dirigálom. (...) Először is a segítségről szeretnék beszélni Veled. Sokat töröm a fejem, hogy lehetne ezt megoldani, és lépéseket tettem a követségen hogy valami megoldást találjanak (...) Ami a párisi éltemet illeti, ez nem nagyon mozgalmas, mert a folytonos sürgős munkák miatt az udvarlásra igen kevés idő marad. De azért, természetesen, nem szándékozom kolostorba vonulni és még kevésbé szándékozom családot alapítani. (...) Egy kedves nő mindig akad, aki „feláldozza magát” arra a kevés időre, ami jut a „szép bolondságokra”, amik nélkül ez a kutya élet nem ér egy vasat sem. (...) harminc párisi moziban és két nagy párisi színházban – a „legelőkelőbb színházakban”, ahogy mondani szokás, amikor a Marigny és a Theatre des Champs-Elysées-ről beszélnek – játsszák a darabjaimat, de ami a „valódi” siker jele: New-Yorkban és Londonban is volt premierem a mult hónapban, Genfből is nagyszerű kritikákat kaptam stb stb. De ha tudnád, hogy mennyire nem érdekel ez a sok tamtam. Persze mindez nem kellemetlen, és a nyomorúságból elegem van. Remélem, hogy a hosszú évek, amikor se ingem, se gallérom nem volt, se ennivaló, se fűtés – véglegesen elmúltak. Erről az elmúlt időről sokat írhatnék. Nem hiszem, hogy nagyon könnyű elképzelni, hogy milyen elviselhetetlen az igazi, a valódi, a hamisítatlan szegénység, a lyukas cipő, a tükrös nadrág, az üres gyomor, a kis szoba butor nélkül, a hideg tél, a jeges zongora, a hamis hangjaival, mert rossz és olcsó, a megfagyott ujjak a kopogó billentyűkön, és mindez hosszú, hosszú és végnélküli éveken keresztül – mondjuk ki az igazságot – bizony gyönyörűségesen magamra hagyva. Bizonyára megérted a Lilly szerepét, amit ő jelentett nekem ezekben az években. Egy igazi barát. Ami a „nőket” illeti, azt hiszem eléggé ismered az életet, hogy megértsed, hogy egy „karrier” jobban érdekli őket általában, mint a nyomor. Oh, „szép” ifjuságom! Gratulálok házasságodhoz (Austerlitz Julianna özvegy Roth Frigyesnét Nyárády József vette feleségül – B. P.), sok-sok boldogságot kívánok, teljes szívből! Sok-sok csók és ölelés Józsi (1947. március 21.) Az emléktábla felirata: 1953-tól 1969-ben bekövetkezett haláláig itt élt Joseph Kosma Joseph Kosma barátai (fotó: Havasi János)
