Budapest, 2019. (42. évfolyam)
2. szám, február - Karsai Anna: ÉPÍTETT VILÁG - Mar9it
7 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Lehetséges-e az építészet jelenéről hiteles tudósítást adni? Környezetünk alakítása térben és időben kiterjedő, rendkívül összetett folyamat. Az építészettörténet narratívái pedig, amelyeken haladva házainkkal behatóan foglalkozunk, természetükből fakadóan a múltba ágyazottak. Nehéz kijelölni azokat az épületeket, amelyek valóban a kortárs építészetet szintetizálják, ugyanakkor a fejlődés, a fenntarthatóság és a hagyományok tekintetében is előremutatóak. Ezen a gondolatmeneten elindulva találtam rá azokra a lehetséges válaszokra, amelyeket az építészet a jelen problémáira és a jövő lehetőségeire ad az urbánus ember számára. Konkrét épületek helyett azonban egy sajátos jelenségre bukkantam. Ez az urbanisztikai jelenség egyáltalán nem példa nélküli, de gyökerei nem a „megfontolt” környezetalakításban, hanem a progresszív aktivizmusban találhatók. Az aktivista ideális esetben egy jól informált, cselekvő csapatjátékos, aki képes felismerni komplex társadalmi problémákat és közbeszéd tárgyává tenni azokat, aki mozgósítja az embereket, formabontó és kreatív vagy akár gerillamódszerekkel. Van ebben valami lázadó vonás, mint amilyen az engedetlen polgár magatartása, aki a neutrális tömegbe történő beolvadás helyett megkérdőjelezi a rendszer logikáját, és felelősséget érez mások iránt. A nagyvárosok épületállományának egymásra épülő rétegeiről elmondható, hogy hátrányukban rejlik potenciáljuk is. Fővárosunk esetében ez különösen igaz, hiszen a szabályok és folyamatok nem elég rugalmasak ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a felhasználók gyorsan változó igényeihez. 2011-ben Szakál Andrea építész és díszlettervező ebben az akti vista szellemben járta a várost, egy olyan helyszín után kutatva, amely alkalmas lehet víziója megvalósítására. A Rózsadomb lábánál meredeken felfutó Margit utca 9. száma alatt egy használaton kívüli foghíjtelket talált, rajta romos, még a bérházak megjelenése előtti időkből ottfelejtett, félnyeregtetős házakkal. Az erősen Mar9it „az eltűnés nem feltétlenül »katasztrófa«, inkább »hirtelen helyzetváltoztatás«”. Hakim Bey SZÖVEG: KARSAI ANNA Karsai Anna a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designkultúra szakos hallgatója. Arra készül, hogy az urbanisztikai fejlesztések gyakorlati lehetőségeit kutassa, különös tekintettel a zöld környezet, a lakóépületek és a használaton kívüli terek rehabilitációjára. Fotó: Bujnovszky Tamás
