Budapest, 2019. (42. évfolyam)
12. szám, december - Elek Lenke: MÁS KOR – MÁSKÉNT - Lelkünk rajta
BUDA PEST 201 9 / 12 14 landosabb életű embere, az ingyenkonyhás Róbert bácsi volt az, aki megalapította az első öngyilkosokat lebeszélő intézményt. Feinsilbert Róbert zsidó aranyműves család ban született 1865-ben, Jemenben. A 20. század elején, Budapesten a rendőrfőkapitány alkalmazásába szegődve öngyilkosjelölteket beszélt le szándékukról. Ahogy azt Nyáry Krisztián írásából megtudjuk, 1916-ban már saját otthont hozott létre a kísérletet túlélt nők számára. Mert a munkanélküliség, a szegénység, a lúgot ivó kis cselédek, a turulmadárról vagy a hidakról lehozott szerencsétlenek száma közben egyre nőtt. Erzsébet körúti lakásán hozta létre az Öngyilkosokat az Életnek Megmentő Irodát. Élete végén sem feledkezett meg a kemény sorsúakról: ami a vagyonából megmaradt, felajánlotta az öngyilkosok és a szegény sorba jutott emberek megsegítésére. Hazánkban az első telefonszolgálatot 1970-ben Szabó Pál alapította Debrecenben, melyet a budapesti Éjjel-Nappali Lelki Elsősegélynyújtó Telefonszolgálat (É.L.E.T.) követett, Hegedüs Imre vezetésével. A nyolcvanas években több magyar nagyvárosban létesült lelkisegély szolgálat, ma vagy harminc szervezethez fordulhatnak a bajban lévők. Heccből, viccből A Magyar Lelkisegélynyújtó Telefonszolgálatok Szövetsége egyik vezetőjét, Dudás Eri kát ezúttal interjú végett hívtam fel. – Magyarországon ma több tucatnyi lelki segélyszolgálat és krízisvonal működik, különféle szervezetek fennhatósága alatt. Szükséges-e ennyi, vagy még több kellene? – A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége tizennyolc, Magyarországon működő, és öt erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar nyelvű telefonszolgálatot fog össze, ötszáz önkéntessel. Magyarországon a bejövő hívások száma az utóbbi években folyamatosan nő, míg 2017-ben 150 ezret fogadtak önkénteseink, ez tavaly már meghaladta a 170 ezret. Idén is hasonló tendencia tapasztalható. Ebből is kitűnik, hogy nagy szükség van a különböző segélyszolgálatok működtetésére. Nem hiszem egyébként, hogy ennél több kellene. – Az átlagemberek úgy vélik, mindenki, aki egy ilyen számot bepötyög, öngyilkos akar lenni. Milyen ügyekben telefonálnak legtöbbször a bajba, válságba jutottak? – A szuicid, öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó hívások három százalékban fordulnak elő, tehát nyilvánvaló, hogy nem mindenki öngyilkossági szándékkal hívja a 116–123 közös telefonszámot. A legtöbben a különböző érzelmi, párkapcsolati és generációs konfliktusok miatt. Az idősek sok esetben nagyon magányosak: ma már nem él együtt több generáció, és a nagyszülők ritkán láthatják unokáikat, főleg ha külföldre költöztek. Gyakoriak a veszteségekhez, gyászhoz köthető érzelmi mélypontok. Mi nem ragaszkodunk hozzá, hogy valaki bemutatkozzon. Név nélkül, láthatatlanul, könnyebb a lelkiismereti, bűntudati kérdésekről vagy nagy fájdalmakról beszélni. Sokszor keresnek meg bennünket a különböző betegségben szenvedők és hozzátartozóik, de gyakran felbukkannak munkahelyi és jogi zűrök is a beszélgetések során. – Milyen sikerélményt ad a telefonhívásokat fogadó önkénteseknek és profiknak egyegy beszélgetés? Mikor érzi úgy valamelyik kollegája, hogy jól végezte a dolgát? – Amikor a beszélgetés pozitív fordulatot hoz a segítségre szoruló életében, és az elkeseredett ember ismét lehetőséget lát a megoldásra. Vagy egyszerűen megkönnyebbül, mert megnyílik e pár perc alatt – nos, ez örömet okoz nekünk, függetlenül a gond súlyától. Ezért (is) érdemes önkéntesnek lenni... – Mennyire megterhelő lelkileg ez a munka? – Nem feltétlenül a válságos élethelyzetek vagy az öngyilkossági kísérletek miatt okoz lelki megterhelést, hanem mert magas a heccből telefonálók száma! Több mint hatvan százalék a téves, a néma, a gonosz kapcsolások aránya. De a fiatalokhoz köthető heccet is komolyan vesszük! Nem egy esetben előfordult, hogy az általában csoportban, buliból telefonáló, szórakozó fiatal egy másik időpontban, egyedül, otthonról újra felhívta a szolgálatot és segítséget kért, majd a háttérben meghúzódó problémáját elmesélte önkéntesünknek, mivel a rokonai vagy barátai előtt nem mert beszélni róla. Sokszor olyan ügyekben keresnek meg bennünket, amelyek nem ránk tartoznak. De a rosszindulatú megjegyzések, sértegetések, a durva hangnem elviselése okoz elsősorban nehéz pillanatokat. Az ilyen emberek sok esetben akadályozzák a hívószám elérését, azzal más kor – másként
