Budapest, 2019. (42. évfolyam)

12. szám, december - Brunner Attila: Egy multikulturális magánpalota

BUDAPEST 2019 / 12 12épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Egy kisebb átalakítás tervrajzáról kiderül, milyen üzletek nyíltak az épület Ó utcai frontján 1940-ben: a saroktengelyben kályhás, mellette hentes, asztalos, a kapubejárótól jobbra méteráruüzlet és nyomda volt. A textiles alatti pincében később orvosi műszerek és fogászati cikkek keres­kedésének raktára kapott helyet. Építészet és társművészetei harmonikus egységben hirdették a korabe­li Pest egyik legnagyobb szabású magánpalotájának hírnevét. Hevesi Lajos (1843–1910) 1873-ban megjelent városkalauza szerint a sárga homlokzatot Lotz Károly (1833–1904) freskói díszítették. Ezek a festő legkorábbi olyan alkotásai, amelyek nem épületbelsőbe kerültek. Az épület főpárkányára egy­kor elhelyezett szoborcsoportok alkotója nem ismert, a négy szoborcsoport önmagában is kivételes látvány volt. Az Ipar-udvar a társművészetek hangsúlyos jelenléte és a sarokmegoldás miatt teljesen egyedülálló emléke volt Pest építészetének. S itt álljunk meg egy pillanatra. Ha valakinek kétségei volnának Otto Wagner szerzőségét ille­tően, azok hiteles forrással oszlathatók el. Wagner 1876 novemberében kelt önéletrajzi levelében úgy fogalmazott, hogy nagy bécsi és pesti magánépü­letek fűződnek a nevéhez. (A levelet Peter Haiko találta és tette közzé 1979-ben.) 1883. november 16-án Budapest székesfővároshoz intézett beadványá­ban nevesítette ide kötődő munkáit: „Számos, és egyenkint elő nem sorolható kisebb-nagyobb épületek mellett köztudomásúlag én építettem a pesti Rom­bach utcai óhitű izraelita imaházat; a Váci körúton 27. sz. a. Freistädtler-féle iparudvart, Mandel Károly úr bérházát, Mocsonyi Antal [valójában Mihály] úr kastélyát Kápolnásra; s legújabban szintén Kallina úrral együttesen szerkesztett terveink a magyar országház építésére kihirdetett pályázatnál egy 5000 frtos első díjjal tüntettetek ki”. (Idézi Nagy Sándor tanulmánya a Fons című folyóirat 2007-es évfolyamában.) A levéltári forrásokból kiderül, hogy 1893-ban Dalnoki Lajos asztalosmes ­ter terve szerint egy 30 centiméterre kiugró kirakatportált létesítettek, majd 1937-ben Goda László építőmester tervei szerint belső lakás-átalakításokat végeztek a harmadik emeleten. Főként ajtókat falaztak be, hogy az újonnan kialakítandó vécé- és fürdőszoba-helyiségekkel több lakást lehessen kialakí­tani az Ó utcai szárnyban. Az udvar felőli folyosó választófalait pedig kibon­tották, hogy a lakásokhoz innen lehessen közlekedni. Az épület ekkor Hisstek József és neje tulajdonában volt. Jelentősebb munkálatok történtek 1953-ban a BUVÁTI tervei szerint, amikor három harmadik emeleti lakás födémét cse­rélték ki. A legnagyobb átalakítás 1966-ra zajlott le, a forrásokból azonban nem derül ki, pontosan mikor tüntették el a harmadik emeleti freskókat, a szobordíszeket, és borotválták le brutálisan a Bajcsy-Zsilinszky úti homlok­zatot. Kőporréteggel vonták be nemcsak a stukkókat, hanem a ma már nem látható Lotz-freskókat is. A földszinten a sarokhelyiséget elfoglaló étterem rendkívül jól dokumen­tált. A korábbi Alkotmány étterem Havanna néven nyitott újra 1985-ben. Az enteriőrt Pekár József belsőépítész tervezte. A beruházók kubai nemzetiségi éttermet akartak létrehozni, így az elrendezést erre utaló elemekkel alakí­totta ki, például a meg nem nevezett kubai partnerek által adott ajánlati terv nyomán sötét azúrkékes opál üvegbetéteket alkalmazott. A kialakítás közvetlenül is utalt a szocialista Magyarországgal jó viszonyt ápolni igyekvő, kommunista vezetésű Kubára: teraszt létesítettek pálmatartó dézsákkal, a belső térben pedig a havannai Plaza Vieját ábrázoló kép nagyítása került a falra. Az egykori kubai étterem helyén ma is étterem működik. A jelentős átalakítások (az ezredforduló táján a sarokra építettek egy dobszerű toldást) ellenére Wagner és Kallina épülete számos eredeti részle­tet őriz, amelyek közül első helyen emelhetők ki az öntöttvas lépcsőházi és erkélykorlátok. Az Ó utcai homlokzaton a kőporozás helyenként levált a fino­man kidolgozott stukkódíszekről, s ugyancsak ezen a homlokzaton látható az egyébként vakolt épület eredeti, vörös márvány lábazata. A földszinten, az Ó utcai szárny udvar felőli folyosóinak lépcsőfokai is ebből a nemes anyagból készültek, korábban ezek jelezték az Ó utcai kocsibejáró (ma elfalazott rak­tár) és a személyi közlekedésre alkalmas nyitott folyosó találkozását. Az épület nem műemlék, mégis, különösen a városképet egykor megha­tározó, az innovatív térkapcsolásokat részben kívülről is eláruló homlokzat a kőporréteg alatt sok eredeti, Bécsben komponált részletet őriz. Érdemes volna védeni, ne adj’ Isten, helyreállítani. Öntöttvas korlátrács a lépcsőházban

Next

/
Thumbnails
Contents