Budapest, 2019. (42. évfolyam)

12. szám, december - Brunner Attila: Egy multikulturális magánpalota

BUDA

PEST

201

9

/ 12

10épített világ

épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Az 1860-as évektől kibontakozó építési konjunktúra a kettős fővá

rosba vonzott számos idegenbéli vállalkozót és építészt, akik hosz

szabb-rövidebb időre meg is telepedtek az 1873-ban egyesített Budapesten. Közéjük tartozott a norvég Gregersen Gudbrand

(1824–1910), a német Schmahl Henrik

(1846–1913) és Meinig Artúr (1853–1904), az olasz-morva származású Buzzi Bódog (1829–1875), a svájci Ray Rezső Lajos

(1845–1899), a Prágában született, német anyanyelvű Lang Adolf

(1848–

1913) és a morvaországi Kallina Mór

(1844–1913) is. Talán meglepő, de a modernista építészet világszerte számon tartott mestere, a bécsi szecesszió egyik vezéralakja, Otto Wagner

is felvette a magyar állampolgárságot. Még kevésbé ismert, hogy hány műve köti a történelmi Magyarországhoz. Pedig a nemrég megújult, pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógán kívül (1871–1872) – amelyet a művészettörténet fiatalkori fő műveként tart számon – készített városrendezési tervet Pesthez (1868), tervezett kastélyt (Kápolnás, 1870 körül), templomokat (Soborsin, 1879, Eszék 1890), bankpalotát (Osztrák–Magyar Bank, 1899), országházat (1882) és bérházakat is. Igaz, a Rumbach zsinagógán kívül csak a kápolnási (ma Căpâlnaş, Románia) kastély és két pesti bérház valósult meg, mégis, azok épp a bécsi fő művek előfutárainak bizonyultak. Ez a Wagner által tervezett bérházra, az Ipar-udvarra is igaz.

A Rumbach utcai zsinagóga volt a katalizátora Wagner magyarországi működésének, az Ipar-udvar telkének tulajdonosa, Freystädtler Antal (1813–

1892) ugyanis a hitközség tagja volt. Valószínűleg határozott elképzelései voltak bérházát illetően, mivel erősen megválogatta a neki dolgozó művé-Egy multikulturális magánpalota

Délvidékről származó zsidó nagybirtokos, osztrák építész, Bécsben tanult magyar festő, cseh értelmiségi egylet, kizsákmányolt varrólányok és kubai kisebbségi étterem. Leáldozó romantika és fényes neoreneszánsz pompa. Mi köti össze ezt a kavalkádot, amelyben arisztokrata és újgazdag, kispolgár és munkás is megfért? Egyetlen épület: a Bajcsy-Zsilinszky út és Ó utca sarkán 1871 óta álló bérház, az úgynevezett Ipar-udvar (korabeli német nevén Industriehof).

Feszl Frigyes terve, 1870 körül. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára