Budapest, 2019. (42. évfolyam)
11. szám, november - Fodor Béla: Hidak halála
BUDA PEST 201 9 / 11 24 s ezen a napon szabadult fel a gettó is. A németek, miután még rendezetten vissza tudtak vonulni, január 14-én felrobbantották a Horthy (ma Petőfi) hidat, január 16-án a Ferenc József (ma Szabadság) hidat, majd január 18-án a még álló Erzsébet hidat, Lánchidat és a Margit híd megmaradt részét. Ugyancsak felrobbantották az újpesti vasúti hidat, melyet még 1944 augusztusában bombatalálat ért, valamint a Déli összekötő vasúti hidat is. Az óbudai Árpád híd már elkészült mederpilléreit is meg akarták semmisíteni, de ez nem sikerült. A hadműveletek logikájához tartozott, hogy bár a hidakat a németek rombolták le, de az ostromló szovjet csapatok és az angolszász légierő is megpróbálta tönkretenni a visszavonulás útvonalait, többek között a hidakat is. Sztálin határozott parancsára a nehéztüzérség és bombázó repülők több napon keresztül támadták a budapesti hidakat, de sikertelenül, komoly károkat nem tudtak bennük okozni. A lényegen ez nem változtatott: 1945. január közepére a fővárosi Duna hidak kettétörten hevertek a Duna hullámsírjában. Hidak mindig voltak. Kezdetben egy vastag fatörzset fektettek át a kisebb folyókon, majd fából, kőből szélesebb átkelőket építettek. Később vasból, acélból pompás mérnöki alkotások születtek, az emberi tudás ikonikus alkotásai. Budapestet, éppen világszerte csodált hídjai miatt nevezték s nevezik ma is a Duna királynőjének. De vannak idők, amikor azokat a folyókba ölik. Ilyen idők voltak 1944–45 vészterhes hónapjai.Ám mikor vége lett a harcoknak és a pokol bugyrai bezárultak, az emberek előjöttek az óvóhelyekről, lapátot, csákányt, hegesztőpisztolyt ragadtak, s újjáépítették a hidakat. Ha kellett, újra és újra. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
