Budapest, 2019. (42. évfolyam)

10. szám, október - Csordás Lajos: KÖNYVJELZŐ - Az építész, akinek Csontváryt köszönhetjük

27 épületet tervezett Budapesten, köztük a Bazilika belső tereit. Nyil­vánvaló, hogy nagy hatással volt a fiatal Gerlóczy Gedeonra. Kauser 1919-ben bekövetkezett halála után a Münchenből hazatért ifjú épí­tész unokaöcs rövid időre meg is kapta a műtermét az Erzsébet körút 19-ben. Ide kerültek először a megvásárolt Csontváry-képek, ahonnan aztán hamarosan tovább kellett vinni őket a későbbi Gerlóczy-mű­terembe, a Városház utca 4-be. Véleményem szerint fontos szerepe lehetett a családból hozott kulturális háttérnek abban a pillanatban, amikor a huszonnégy éves Gerlóczy Gedeon eldöntötte, hogy a Csont­váry-rokonok által ponyvavászonnak eladni kívánt festményeket megveszi és megmenti. Néhány napja volt ezt elhatározni és véghez­vinni. A hozzáértő ismerősök, akiktől tanácsot kért, köztük Ernst Lajos is lekicsinylő véleménnyel voltak Csontváryról. Ez sem tántorította el. Ő megértette, amit akkor még csak kevesen, művészetének nagy­szerűségét. Gerlóczy Gedeon mindig úgy érezte, hogy az ő küldetése a festmények megmentésére és méltó elhelyezésére ugyanannak az akaratnak a része, mint amely létrehozta őket. – A művek másik fele Kosztka Istvánhoz, Csontváry unokaöccséhez került, aki Gerlóczy lelkesedése láttán az árverésen maga is kedvet kapott vásárolni. – Később azonban magánéleti gondjai miatt eladta Gerlóczynak a hozzá került képeket. Itt egy igazi krimiszál is fűszerezi a történetet, szerelmi gyil­kossággal, amit most ne meséljünk el, maradjon meg ez az izgalom a könyv leendő olvasóinak. Viszont azt említsük meg, hogy nem minden kép jutott el Kosztka Istvántól Gerlóczyhoz. Hogy ezt megemlítem, csakúgy mint a köl­csönzésekből soha vissza nem került Csontváry-kéziratok, -naplók történe­tét, azzal nem pert szeretnék, hanem hogy helyre kerüljenek a dolgok. – Gerlóczy építészeti teljesítménye a Csontváry- hagyaték kalandos történeté­től elválasztva, külön fejezetekben jelenik meg. Bár itt-ott kiderül, hogy még arra is hatott a különös zseni festészete. – Gerlóczy építészetét három periódusra osztottam: a kezdeti his­torizáló szakaszra, a harmincas években jellemző Bauhaus-korszakra, és a háború utáni időkre, amikor irodáját államosították, és az Iparterv­nél működött. Mindháromban születtek jelentős épületei, de a csúcs a Bauhaus-időszak volt, amikor olyan munkái valósultak meg, mint a SZÖVEG: CSORDÁS LAJOS Gerlóczy Gedeon otthonában a Magányos cédrussal Forrás: Gerlóczy Gábor magángyűjteménye

Next

/
Thumbnails
Contents