Budapest, 2019. (42. évfolyam)
10. szám, október - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Vetíts nekem!
21 Tudta, hogy Erzsébetváros az egyik olyan kerület Budapesten, ahol 1895-től a legtöbb mozi működött? Tegyen velünk időutazást, és mi megmutatjuk, hogyan alakult ki Narten György sátras mozgójából olyan exkluzív filmszínház, mint a Vörös Csillag vagy a Bástya, de szó esik néhány egyszerűbb moziról is, amely a Csikágóban üzemelt. Hát, úgy nagyjából azért sejtettük...A kirándulók tudják, mire számíthatnak, a legtöbben lázas ifjúkoruk emlékeit szeretnék megtalálni a kies filmszínházi falak között. Ugyan hol? Hiszen már csak alig néhány működik a régiek közül... A sétavezető együttérzőn bólogat, és felkészíti vendégeit az elkövetkezendő másfél óra eseményeire. Természetesen lesznek olyan helyszínek, ahol csak engem fognak hallgatni, mivel a mozitermet lebontották vagy átépítették, illetve a helyére egyéb üzletet telepítettek. Első állomásunk viszont élő, ma is működő színház, igaz nem filmet, hanem színdarabot játszik. Huszonegy helyszínt járunk be, remélem, kényelmes cipőben jöttek, eső nem várható... A Broadway név ismerős... Néhányaknak felrémlik a Belvárosi Színház korábbi elnevezése, egyben eredeti rendeltetése, miután sorolódik tovább a Barlang, az Ady, és persze a Tanács vagyis Múzeum körút neve, továbbá a Lenin körúté, s az ő, mára szentekkel is azonosítható körútjai, amelyek szintén nem úszták meg a keresztelőket. A Filmmúzeumot ezen a néven, 1957-ben nyitották meg, és 1989. július 16-án zárták be, az alatt húszmillió néző fordult meg benne. A hatvanas-hetvenes években a modern filmművészet kiemelkedő alkotásaiért, Buñuel, Truffaut, Pasolini, Kazan filmjeiért sorban álltak az emberek. A „Broadway” azért lehet ismerősebb, mert 1989-ben a mozi újból e néven nyitott kaput. A Filmmúzeumban vetített első film a felújított Meseautó volt, amelyet a rendkívüli érdeklődés miatt hónapokig műsoron tartottak... 1882 Meseautó-előadás? 916000 néző? Alig is hihetők a számok, de ha szakember állítja, biztosan így van, s a társaság továbblépvén a csodálkozáson, a Narten-féle sátor-mozival ismerkedik. A séták és filmek rajongói lelki szemeikkel látják, amint Georg Narten Hannoverből a Wesselényi és a Dohány utca sarkán bemutatja elegáns nézetű, fedett mozgófénykép-csarnok felállításra alkalmas, legalább hatszáz főt befogadó szolid vállalatát. Narten rendkívül szorgalmas ember volt. 1900 és 1910 között nemcsak erre az üres telekre kapott nyitási engedélyt, hanem Kőbányán, Óbudán, a Népligetben, a Teleki téren, a Bomba-Batthyány téren (Első Magyar Villamos Színház), és a lebontott Nemzeti Színház területén is felállíthatta sátrait. Később vidéken tevékenykedett nagy sikerrel; Pécsett, Debrecenben, Kolozsvárott, Nagyváradon és Aradon. A sétavezető asszisztens közben régi fotókat vetít a telefonjáról; most éppen a Dob utcai Meteor moziról, amelyet 1912-ben nyitottak meg, s noha minden adottsága megvolt ahhoz, hogy idővel átálljon a hangosfilmre, nem tette meg. Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte... Dúdolhatták volna kifelé menet a katarzistól átlényegült nézők Vetíts nekem! hír: 2019. év második negyedévében az egytermes moziktól kezdve a multiplexekig, összesen 124217 mozielőadást tartottak Magyarországon. A filmeket 3445126 néző tekintette meg, a bevétel 5050536776 forint volt. Újdonságnak számít az ún. bed-cinema, ahol a látogatók hatalmas franciaágyakról nézhetik a filmeket; ill. kedvük szerint ehetnek-ihatnak vagy alhatnak előadás közben. Délelőtt családi matiné, este és éjjel drámák, akciófilmek, éjfélkor horrorfilmekkel várják a kényelemszerető nézőket. (Forrás: NMHH Nemzeti Filmiroda.) SZÖVEG: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA FOTÓ: RIC SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK
