Budapest, 2019. (42. évfolyam)
10. szám, október - Elek Lenke: Százhuszonöt esztendő
BUDA PEST 201 9 / 10 18 Százhuszonöt esztendő Évfordulója van a New Yorkpalotának. És persze évfordulója a legendás kávéháznak. Némi történelem, némi visszaemlékezés, erős kanyarok. Tudja szinte mindenki, akit a város históriája valamelyest is foglalkoztat, hogy a sok évtizedes életút első szakasza máig ragyog. Azt is, hogy meglehetősen hosszú szünet után álnéven nyílt újra. Azt már kevesebben, hogy ötvenhatban emlékezetes és kegyetlen harcok folytak a palota előtt és a palotában. Tönkretéve másodszor is mindent, amit lehetett. 125 éve, 1894. október 23-án adták át rendeltetésnek a házat, amelyet mindenki ismer Pesten, Budán, sokan a világban. Ez pedig itt az elnöki lakosztály – muta tott rá a szálloda megnyitóján a piáros kislány a fényűzően berendezett teremre, amelynek plafonja szinte leszakadt a hatalmas, muránói, színes üvegcsillártól. Nem, ez itt a deszk – mondtam magamban. Itt volt a régi Magyar Hírlap szerkesztőségének szíve, ahol az 1968-ban indult napilap készült. Emlékszem, mennyire megilletődötten léptem be először ide 1974. május 24-én. Tudtam – mint mindnyájan – író -és költőóriások alkottak valaha a csodás palotában, sőt, ugyanabban a szobában is, ahol az íróasztalom állt. Akkor Hungáriának hívták a patinás helyet. Szerettem ide belépni. Nap mint nap élő zsenikkel lifteztem fel a másodikra, akik a házban lévő irodalmi folyóiratokhoz igyekeztek. Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Szabó Magda, Lázár Ervin cipelték kéziratokkal teli, nehéz bőrtás káikat a tágas, fedett folyosókon. A büfében Királyhegyi Pali szórakoztatta disznó vicce ivel és hollywoodi történeteivel a hölgyeket, Demeter Imre pedig szállította a szaftos pletykákat a színházak környékéről. Itt működött ugyanis a nagyon népszerű Film Színház Muzsika. Később az Új Tükör is. A kávé, a gondolkodás és a faunok Az egészről Max Aufricht tehet, más néven dr. Arányi Miksa , aki szülővárosában, Tren csénben kezdte meg és Budapesten fejezte be tanulmányait. Jogot végzett, majd irány Párizs, hogy aztán pár év múlva visszatérjen a magyar fővárosba, a New York Biztosító Társaság igazgatójával. A cég hálózatának szélesítése székházat igényelt. Jó érzékkel megtalálják a Blaha Lujza térhez közeli nagy telket, és megbízást adnak neves építészeknek. Hauszmann Ala jos, Korb Flóris és Giergl Kálmán megtervezik az 1894. október 23-án! – a felkiáltójel csak a hónapra és a napra vonatkozik) megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát, a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és díszek, a portált koronázó faunok Senyey Károly művei. Bár mindenki tudta, hogy egy biztosítótársaságé, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt magasodó épület nem ezért lett híres. A földszintjén berendezett New York kávéház miatt lett az, így vonult be az irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén a magyar irodalmi és művészeti élet történetébe. A pazar luxussal berendezett, hatalmas belső tér még az úri köröket is meglepi. A csavart márványoszlopok, az operett primadonnás lépcsők, a belső bronzszobrok, a szökőkút, a velencei csillárok tobzódó eleganciát sugároznak. A tizennégy faun az érzékiséget, a csúfolódó kedvet szimbolizálja. A kávéház homlokzatán található El Asmodáj alakja is, amely a kávé és a gondolkodás szellemét hirdeti a mai napig, ezzel inspirálva az itt alkotó, agyserkentőre vágyó művészeket. Asmodájt Luciferrel is szokás azonosítani, neve fényhozót jelent, ebből következően ideális lámpatartó funkcióra. A mennyezeti freskók Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkái. Volt itt külön női Forrás: FORTEPAN
