Budapest, 2019. (42. évfolyam)
10. szám, október - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - Ahol mindenki testvér
BUDAPEST 2019 / 10 4épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ gasságú, boltíves terem mennyezetét vörös és kék festés díszíti, a keleties motívumok az oldalfalakon is folytatódnak. Az étterem közepén ismét ott a mozaikpadló. Az egykori nagymesteri emelvény már nem áll, de a helye fölött egy légies kovácsoltvas szerkezetű karzat vonul végig a terem teljes szélességében – sajnos a blondelkeretbe ültetett, Harry Potter-témájú animált (értsd: mozgó) festmények és a karzat fölé festett, rendkívül átgondolatlan Szent Mihály-ábrázolás sokat rontanak a kompozíción. A folyosók és a vendégszobák látványvilága már kevésbé hű a ház történetéhez (a szűk lift falán például, ó borzalom, a Louvre Grande Galérie-jának legismertebb festményei jelennek meg fényes tapétanyomaton, ráadásul parketta-háttérrel), bár minden szobában egyegy dór, jón vagy korinthoszi fővel zárt féloszlop utal a rend hagyományaira. A luxusszínvonalhoz minőségi burkolatok, biedermeier stílusban kialakított falmélyedések, a stúdiókban szabadon álló fürdőkádak is hozzátartoznak, néhol a mosdót díszes fém falikút helyettesíti, és van, ahol ágytámla gyanánt Leonardo-festménymásolatok szolgálnak. (Nehéz elképzelnem azt a szállóvendéget, aki reggel a Mona Lisának támaszkodva issza a kávéját...) Reményre ad okot az a nehezen cáfolható tény, hogy a szállodai divatok gyorsan múlnak, a felújított páholyház azonban még sokáig itt fog állni, ékesítve a mai Budapestet és megjelenítve a múltat. Ha az itt megértett szimbólumok nyomán sétára indulunk a városban, már iskolázottabb szemmel, könnyen fölfedezhetjük a szabadkőműves szimbolikát például a Király utca 51. homlokzatán, vagy a Szent István körút 16. alatti sarokház kapuján és lépcsőházában. Budán, a Margit körút és Kapás utca sarkán álló épületen már semmi sem jelzi, hogy 1911-ben a Galilei páholy megbízásából épült. Két alsó szintjén, ahol évtizedek óta Budai Táncklub működik – már 1924-től Dienes Valéria tánciskolája volt, később, a hetvenes évektől ott tanult rokizni minden budai gimnazista, és ma is ez a központja a Berczik Sára-féle mozdulatművészeti iskolának – egykor a páholy temploma, irodája, könyvtára működött; a tánciskolába járó gyerekek szülei ma is csöndben méregetik a bérházhoz képest szokatlanul ünnepélyes, galériás, fölfelé kétkarú, lefelé középen vezetett lépcsős belső teret. Egyetlen tábla sem utal arra, hogy az Almássy téri Szabadidőközpont helyén 1913 és 1967 között a Deák Ferencz szabadkőműves páholy által épített könyvtár állt – pedig ez volt Budapest első közkönyvtára. A testvériség történetére azonban egyre többen kíváncsiak. Talán ennek is köszönhető, hogy a budapesti tematikus városi séták szervezői már évente több vezetést is tartanak a város rejtett szabadkőműves emlékeinek megismertetésére.
