Budapest, 2019. (42. évfolyam)
8. szám, augusztus - Buza Péter: HEREIN! - A kezdet vége
BUDA PEST 201 9 / 8 18HEREIN! delmet jelentő, egyik legpénzközelibb fővárosi hivatal hivatalnoka, a házi pénztár első tisztje lett az 1860-as évektől. És nem tudott ellenállni a csábításnak. Száznyolcvankét centi magas, erős testalkatú, arca, álla kerek, orra rendes, szeme kék, haja gesztenye, bajusza szőke, jobb szemhéján sebhely, három foga hiányzik, anyanyelve német (!). Íme, a főbb adatok az 1880-ban kiállított fogolytörzskönyvből. A 39 éves főhivatalnok több ezer forintot sikkasztott Budapest kasszájából. Három és fél évet ült. 1883. július 26-án szabadult. Virágos Baldieri Ha már fogolytörzskönyv: egy nemzedéknyit, egy oldalágnyit odébb araszolunk a családfán. Baldieri Josefá nak hívták a bűnöst, esetéről tudósítanak a pesti lapok. Termete sudár. Magassága 165 centiméter. Arca tojásdad. Arcszíne egészséges, haja fekete, szeme sötétbarna, orra rendes, fogai épek, álla kerek, lakik a Mária utca 56-ban, római katolikus. Hajadon. A hatósági dokumentum felsorolja személyes holmijait: zsebkés, derékkötő, selyemrongy, csont melltű, 1 női nadrág, 4 színes zsebkendő, 1 kékes színű ruhaderék, 1 mider, 1 „melytartó”, 1 esőköpenyeg, 2 rékli, 1 szoknya, 2 kötény, 4 csont és két drót hajtű, 1 pár kesztyű, ruhaalj, 1 női ing, 1 pár papucs, kötés, hímzés, 2 gombolyag pamut, 1 pár gombos cipő. Tizenegy rendbeli csalással és két rendbeli lopással vádolják. A csa-Tragikus történése a Herein-ház pesti históriájának, hogy a kávés Mátyás asszonya, Keiner Mária 1889-ben alig néhány hét különbséggel követte urát a halálba. Éppen csak megélték a hetvenet, ám elbotlottak a küszöbén. Jövevény létükre, s noha német volt mindkettőjük anyanyelve, magyar polgárcsaládot építettek fel a közös jövőnek. S szilárd egzisztenciát örököseiknek. Ha a leszármazottak négy-hat nemzedékének tagjait összeszámoljuk, egy nem is kis falu vagy – stílusosabban, hiszen többnyire budapestiek, vagy azok lettek – egy háztömbnyi Keiner és Herein ivadék gyarapítja, gyarapította testben (és lélekben) a város spirituális corpusát. Mátyás, a Pesten menedéket találó cseh-morva mészároslegény 1838-ban érkezett a balparti városba. Keiner Károly , feleségének apja, egy emberöltővel korábban, 1800–1810 között. Egy megtévedt fővárosi hivatalnok Károly 1791-ben született Böltenben (Bĕlotín – Olmütztől ötven kilométernyire keletre). Az aldebrői Paader Erzsébet lett a felesége. Kiderül – már a pesti – címtárakból, hogy famíliájából nem csak ő, többen is megcélozták az új hazát: 1815-ben két Keiner Karl is üzletel Pesten. Az egyikük dohánnyal kereskedik a Képíró utcában, a híres Hét Bagoly házban, a másikuk a Dob utcában működik mint asztalosmester. Kideríthetetlen, melyiküknek volt a leánya az 1817-ben született Mária, akit Herein Mátyás 1845-ben vezetett oltár elé a terézvárosi plébániatemplomban. Házasságuk két tanúja két újabb pesti Keiner – Mária testvérei. József kávés, János kereskedő. Van egy Károly nevű öccse is Herein Mátyás arájának (talán ő az asztalos?), s egy további bátyja: magyarosítva Huszár Jakab (Jákob) néven vívott ki magának az 1830-as évektől fontos helyet a pesti kávéscéh asztalánál. József kávémérése a mai Múzeum körúton üzemelt, abban a házban, ahol Herein Mátyás unokája, Mici az 1930-as években Gelb Malvin Élővirágtermében köttette az exkluzív csokrokat, többek között Otto Klemperernek (ld. BUDAPEST 2019/5.: HEREIN! Kenyér és kalács). József 1881-ben halt meg – jeles polgár, fővárosi bizottsági tag, erzsébetvárosi helyettes elöljáró. Egyetlen gyermeke, János (nagybátyja keresztnevét kapta) akkor már nem élt. Az ő egyszülöttje (1841) volt ifjabb Keiner Károly. A kereskedésnél biztosabb jöve-Édesanyja gyászjelentésén már nem szerepel a bűnbe esett fiú, ifjabb Károly neve – nem érte meg szüleinek halálát. De olvasható a világszép Jankáé, akivel a Keiner-család története eljut egészen máig. A kezdet vége Ezúttal főleg Keinerék a főszereplők. Pestre érkezésükkel jócskán megelőzték az „alapító atyát”, Herein Mátyást. És – ha nem is könnyen – esetükben is eljutottam az élő ágig. Újabb külhoni szálakat, történetesen osztrákot, olaszt és franciát szőve – mondjuk így – a nemzet szövetébe. Mert erről szól a családtörténet-folyam. Hányfelől jöttünk, s lettünk egy testté. Még ha sokaknak ez utóbbi mondat mindkét felével (s aktuálisan) súlyos gondjai is vannak.
