Budapest, 2019. (42. évfolyam)
8. szám, augusztus - Bardóczi Sándor: Természet a városban
A2015-ben alakult „természeti területkezelő elit alakulat” 872 hektáron lát el speciális feladatokat a fővárosban. Mindez annak tükrében érdekes szám, hogy eközben a FŐKERT teljes szervezeti apparátusa 630 hektár közparkot kezel. Igaz ez utóbbit jóval intenzívebb módon teszi: a természetvédelmi területeken máshogy kell érteni a gondozást. A kaszálás itt nem a szép nyírott gyep miatt szükséges olykor-olykor, hanem hogy a vidék tájidegen fajokkal történő beerdősülését megakadályozza, vagy gátat szabjon a természetes flórát kiszorítani igyekvő invazív gyomoknak, például a selyemkóró vagy az aranyvessző elterjedésének. A természetvédelmi területekről nem gereblyézi össze senki a lehullott lombot, nem viszi el a holt fákat, nem sepri el a havat, mert a rovaroknak, a lebontást végző gombáknak, talajlakó vagy ott áttelelő élőlényeknek szükségük van rájuk a nagy természeti körforgásban. Ami a kertbarátok szemének „rendezetlen”, az a természetnek maga az évmilliós rend. Itt a természetes folyamatok elő- és megsegítése a cél, nem a közparki rendezettség. Ezt sokszor nehéz elmagyarázni a politikusnak, a lakosságnak, de Bajor Zoltán türelmes ember, s legtöbbször sikerül láttatnia, miért van az avarra, korhadékra is szükség a természetben. Kik védenek, mit védenek? 1989 és 2007 között a fővárosi helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek kezelése még megoszlott a Pilisi Parkerdő Zrt., a kerületi önkormányzatok és a főváros között. A jogszabályi helyzet tisztulásával a kerületek által helyileg levédett természeti értékek jelentős része ekkor átkerült fővároshoz, majd a 25/2013-as fővárosi közgyűlési rendelet teremtette meg ennek a mostani jogszabályi alapjait. Azokat a területeket, amelyek európai, illetőleg országos védelem alá tartoznak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozza, a fővárosi helyileg védett területek és egyedi természeti értékek kezelése viszont 2007-re már teljesen a FŐKERT-hez került. Jelenleg a fővárosi természetvédelmi területek ügyeit egy kis létszámú, de stabil „háromlábú szék” intézi. Ebből a hatósági láb a Fővárosi Városigazgatási Főosztály, ahol Takács Noémi biológus a terület felelőse. A rendészeti lábat a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őrszolgálata jelenti, amely bírságok kiszabását is kezdeményezheti. A fenntartó lábat pedig a FŐKERT Természetvédelmi Csoportja adja. szöveg: BARDÓCZI SÁNDOR 11 Természet a városban Kevesen gondolják vagy tudnak róla, de Budapest közigazgatási területén belül több mint 200 féle védett vagy fokozottan védett növényfaj és 270-nél is többféle madárfaj található. S a rovarokat, kétéltűeket, puhatestűeket, emlősöket még számba sem vettük. Ezzel a fajgazdagsággal pedig Budapest az európai fővárosok között az első helyen áll. Ebben a tekintetben még a legzöldebbnek ismert és elkönyvelt Stockholmot is megelőzi. De hogyan és miként sáfárkodunk ezzel az örökölt gazdagsággal? Megbecsüljük-e eléggé? Ennek jártunk utána Bajor Zoltánnal, a FŐKERT legfiatalabb egységének, mindössze öt fős Természetvédelmi Csoportjának vezetőjével. Ferenc-hegy
