Budapest, 2019. (42. évfolyam)
6. szám, június - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - Gül baba megtalált és elvesztett türbéje
SZÖVEG: MOLNÁR SZILVIA FOTÓ: GÖTZ ESZTER 23 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ AVasárnapi Ujság 1873/6. számában Erődi Béla helyszíni beszá molót közöl „Gül-Baba sirkápolnájáról”. Írásának második oldalán, Gerhardt Alajos kőrajzán látható is a nyolcszögletű türbe, körötte kopott ruhájú dervisek imádkoznak. A kicsiny építmény falai repedezettek, a repedésekből növények nőnek ki, körülötte puszta föld, teteje zsindellyel rakott. Romantikus kép, megfelel a 19. század ízlésének, ám ez a beszámoló és a pár évvel későbbiek is megerősítik: Gül baba türbéje a század végére valóban leromlott állapotba került. Erődi írása azért is érdekes, mert a síremléket látogató, kolduló dervisekről is szót ejt. Kurdok, afgánok, arabok, „persák” és „indok” – „csak ritkán török” – szerzetesek, akik nek sokszor fedelet adtak Buda lakói, így akár évekre is meghúzhatták magukat a városrészben, és akik buzgón és nagy számban látogatták a síremléket egészen 1877-ig, amikor belügyminiszteri rendelettel megszüntették a kolduló dervisek szabad, engedély nélküli zarándoklatát a türbéhez. Az indoklásban szerepelt, hogy a dervisek rongyosak, a próféta tilalma ellenére nem vetik meg a jó budai borokat, és gyakran „fenye getődzve koldulnak”. Korhelység, várospolitika? Ki tudja... minden esetre a hívek el-elmaradtak, de a kicsinység romantikájának végül egy Wagner János nevű építész vetett véget. 1857-ben megvásárolta a türbe körüli telekrészeket, előbb szőlőt telepített a síremlék környezetébe, de a zarándokoknak és a látogatóknak szabad bejárást kellett biztosítania a kápolnához, amelyet az 1870. évi telekkönyvbe Törökország tulajdonaként jegyeztek be. Majd Wagner 1893-ban villaépületre kért építési engedélyt, a két fő épületrészt keleties oszlopsorral köttette össze. Ennek a komplexumnak lett része aztán a türbe. Ki volt Gül baba? Személyével kapcsolatban rengeteg legenda született az idők során. Volt ő bektasi dervis és janicsár vezér, aki egy budai ütközet során vesztette életét, és egyszerűen azon a helyen temették el, ahol most a sírkápolna áll. Vámbéry Ármin – számol be róla Tóth Béla – egy hindu barátjától úgy hallotta, hogy Gül baba valódi nevén sejk Zeki koldus dervis volt, hosszú élete során huszonnégyszer járta be az iszlám világot. Szabad ég alatt lakott, és – lelki és higiénikus – tisztasága miatt a tisztaság jelképe, a rózsa (gül) után kapta nevét, a baba pedig a dervis rendfőnökök neve, rangja. Úgy került Budára, hogy épp Kandahárban járt, amikor is érezte halála közeledtét. Elmondott egy imát, ebben kifejezte vágyát, hogy még egyszer láthassa az iszlám nyugati határát, Budát! Csoda történt. Erőre kapott, és mindössze két óra alatt (!) eljutott Kandahárból Budára, itt végezte be életét, s temették el. Mások szerint (Hammer-Purgstall, idézi Tóth) nem is Gül baba van eltemetve e budai türbében, hanem Kalaikof Ali basa, Buda egyik török helytartója, ezt viszont Gévay Antal A budai pasák című könyvében cáfolja, ő azt állítja, hogy az 1587-ben elhunyt Kalaikofnak a Rózsadomb város felőli lejtőjén állt a türbéje. Már a legendákat összegyűjtő Tóth Béla békés mederbe tereli ezt a történetet, és Gül baba kilétéről azóta ugyanazt gondoljuk. Valóban a harcos bektasi rend tagja volt a nagytiszteletű dervis. Nem „rózsatisztaságú” atya, hanem mint minden dervis: kopasz. Egyszerűen csak két török szó, a már említett gül és a kel , vagyis „kopasz” keveredett össze az elhallásban. Szinte közvetlenül Buda meghódítása után, 1541-ben halt meg, sírja fölé az 1543–1548 között kormányzó Mahomet pasa emeltette a türbét, mellé tekke (derviskolostor) épült, a sírt a dervisek gondozták. Még a 19. század közepén is jellemző volt, hogy a zarándokok versekkel rótt táblácskákat, dárdákat, kisebb kegyeleti szőnyegeket, kendőket hoztak Gül baba sírjára, pontosabban a türbe közepén álló, Gül baba földbe temetett teste felett elhelyezett díszkoporsóra. Gül baba megtalált és elvesztett türbéje épített világ Képeslap az 1900-as évekből
