Budapest, 2019. (42. évfolyam)
5. szám, május - Holló Szilvia Andrea: Épült: a főváros áldozatkészségéből
BUDA PEST 201 9 / 5 26 Tömör az összegzés a Vasárnapi Ujság 1894. május 20-i számának hasábjain Budapest új régészeti múzeumáról, pedig igencsak hosszú út vezetett a Schönwisner István által végzett feltárásoktól az egy évszázaddal később tartott ünnepségig. A munkálatok folytatásának Rómer Flóris adott lendületet, aki a párizsi világkiállításra összeállított régészeti bemutatóhoz is elsősorban a főváros római kori leletei közül választott tárgyakat, 1876-ban pedig nemzetközi régészeti konferenciát szervezett. Az azt megelőző próbaásatások indították el aztán a Nemzeti Múzeum rendszeres feltárásait. Tehetetlen huzavona Az úgynevezett Papföldön előkerült leletanyagot ezekben az években beládázták és a múzeumba szállították, de már az ásatások kezdetén felvetődött az emlékanyag bemutatása, s a Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulsz ky Ferenc ezt meg is ígérte. Teltek az évek, a kiállítást szorgalmazó főváros végül e célra megszavazott 2000 forintot, és szakbizottságot alapított Gömöri Havas Sándor elnök letével, akit felkért a tárlat megrendezésére a III. kerületi elöljáróság egyik helyiségében. Ebből a kiállításból azonban semmi sem lett, mert a Nemzeti Múzeum is bejelentette szándékát az aquincumi emlékanyag bemutatására. Budapest néhány hónap múlva újabb kísérletet tett, a terv akkor helyiség hiányában nem valósult meg. A hosszú huzavona után végül az 1885-ös országos kiállítás fővárosi pavilonjában sikerült tető alá hozni a tárlatot, melynek rendezésére az ásatásokat vezető Torma Károly régészt kérték fel. A várt siker azonban elmaradt, a tárgyakat ismertető füzet sem készült el. A régiségek a többi fővárosi kiállítási tárggyal együtt ismét raktárba kerültek, ám ezúttal már nem a Nemzeti Múzeumba, hanem a városligeti Műcsarnokba. A főváros ugyanis várostörténeti múzeumot akart alapítani, s bár arra nem tértek ki, hogy a papföldi leleteket pontosan hol is mutatnák be, elsőként mégis az ókori részleg kapott állandó kiállítást és saját épületet. Ez Épült: a főváros áldozatkészségéből „A közönség, mely olykor-olykor Ó-Budára kirándul, hogy az ott eszközölt ásatások előhaladásáról tudomást vegyen, bizonyára kellemes meglepetést fog érezni, látva a romok által körülövezett téren azt a magasan kiemelkedő épületet, mely alakjával már messziről elárulja rendeltetését. A fővárosi hatóságnak köszönhető, hogy az ásatásokból előkerült leletek ezen méltó hajlékot kapták.”
