Budapest, 2019. (42. évfolyam)
5. szám, május - Buza Péter: HEREIN! Kenyér és kalács
BUDA PEST 201 9 / 5 6HEREIN! rázata, hogy végigbetegeskedte ezt a nyolc esztendőt. Míg végül kénytelen volt abbahagyni hivatása gyakorlását, hogy 1940-ben, 49 évesen elbúcsúzzon az élettől. Váci utca 55 „Talán beházasodott rokonok, talán vérrokonok, és most ők is a Kerepesiben, a családi kriptában, melyen a hajdan aranyozott neveket már elkoptatta sok-sok évtized. Rengeteg Ungeheier (Ungeheuer a név gyakoribb változata – B. P.), Gráf, Grosz, Matheidesz, Danihel (...) Nehéz bronzkoporsók, kis világoskék koporsócskák, tele a számtalan, korán az angyalok közé távozott gyermekkel. Amikor az utolsó halottat, Grosz Guszti bácsit eresztették a mélybe – persze már fenyőfa koporsóban –, akkor láttam ezt az elsüllyedt múltat.” 1978-ban az Új Tükör publikálta Thurzó Gábor (születési nevén Rut terschmidt Károly) idézett sorait. A sokadik írását (s az egyik utolsót), amelyben családjáról, felmenőiről, a semmivé hullott pesti polgárélet jeleneteiről s szereplőiről szól a történet. A Herein Máriától elvált kétkemencés pékmester, Grosz Ágoston temetéséről mesél ezúttal. Hogy mikor zajlott a kegyeleti esemény, arra nézve sajnos nincs közvetett utalás sem a szövegben. A soknevű, terebélyes pékcsalád tagját – az elbeszélő a hitelesítő tanú rá – bizonyosan itt kísérte nyughelyéig a família. Ám a Fiumei Úti Sírkert nyilvántartásaiban nem szerepel a neve. Thurzó ennek az egy és negyed századon át Pesten praktizáló pékfamíliának az alapító Ungeheuer Miklós tól számítandó sokadik nemze dékét képviseli. Édesanyja, Matheidesz Katalin (Katica), meg az atyja, Rutterschmidt (máskor Rutterschmied ) Károly aktív vállakozóként űzik az ipart, s özvegyen maradt édesanyja folytatja is majd, egészen az államosításig. a negyvennyolcas magatartása miatt Kufsteint megjárt Czuczor Ger gelynek 1851-től haláláig, 1866-ig. Itt nyitott kávéházat 1840 körül Keiner József, akinek testvérét, Máriá t a mészárosságból éppen ez idő tájt kávésságra váltó Herein Mátyás 1845-ben oltár elé vezette a Terézvárosi Plébániatemplomban. Gelb Malvin virágüzlete a Bertha-féle ház épületutódjában működött. Brázay Kálmán , szintén jeles pesti polgár s tudós az építtetője. Sósborszeszének sikere ez az 1870-es években született bérpalota. Amit aztán rommá tett a háború. Az ötvenes évek végén a helyén, a 23–25. számú alatti telken épült fel a ma itt álló, jóindulattal „modern stílusúnak” mondható bérház. Herein Mária felnőtt élete 1915-ben kezdődik. Meglehetősen későn, 24 évesen. Gyaníthatóan valamilyen krónikus betegséggel kínlódott gyermekkorától haláláig: meg-megszakított pályája erről árulkodik. A VI. kerületi Szent Teréz Római Katolikus Polgári Leányiskolában csupán az 1915/16. tanévben dolgozott. Sokkal később, 1923-ban ment hozzá Grosz Ágoston hoz. Ura azt várta tőle, hogy péksége működtetésében is a partnere legyen. 1930-ban elváltak. Mici elszegődik a Mester utcai Polgári Leányiskolába, ahol eleinte németet, földrajzot, történelmet tanít, osztályfőnök is, a szépírás tanára, az önképzőkör vezetője – de ez az intenzív jelenlét csak 1932-ig tart. Az 1932/33. tanévre marad a német – és a „gyermekvédel mi ügyek” intézésének felelőssége. Aztán az 1937/38. tanévig a német mellett hol a tejakciókat felügyeli, hol a színházi előadások nyilvántartását vezeti, 1935 és 1937 között a háztartástant oktatja (s gyakoroltatja). Az 1938/39. tanév tanárnévsorában már nem találni meg a nevét. Az iskola aktuális értesítőjének összeállításában – amely egy évtized minden tanárát listába foglalja – sem szerepeltetik. Ennek valószínű magya-Ráday utca 51 – az egyemeletes Grosz-házat 1958-ban bontották le (forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény – 1956-ban készült) Ideiglenes tető alatt a legendás virágbolt (1946, Fortepan)
