Budapest, 2018. (41. évfolyam)
2. szám, február - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Sörös vagy boros?
BUDAPEST 2018 február 18 Utolsó pelyheit szemezgeti az ég, két napja végre megérkezett az idei tél. Kőbánya-Óhegy méltón fogadta a havazást; fehérezüst parkokra ébredt a lakosság: Ilyen is létezik? A többség ablak mögül kémlel kifelé, tervez és szervez: esetleg ebéd után közelebbről beleszagol a tobozillatú délutánba. A Csősztorony előtt viszont már toporogva gyülekeznek az érdeklődők; a beharangozó szöveg elolvasása óta tudják, hogy e vasárnap délelőttöt hol fogják tölteni. – Rózsa Sándor banditáival sokfelé portyázott az országban, nyomában a pandúrokkal, akik elől szinte mindig meglépett egy-egy út menti csárda alatt kígyózó alagúton át. Kőbányán nem voltak betyárok, sem pandúrok, viszont volt és van egy, a kerület nagy része alatt megbújó pincerendszer. Még hogy titkos alagút... A józan gon dolkodás nem idegen a résztvevőktől, de ezúttal sokkal inkább a praktikák, mintsem a színes legendák érdeklik őket. Eredeti leg a nyári sörszezonban jöttünk volna... Ember tervez, szervező végez; nem rossz döntés a fagyos mínuszban inkább a föld alatt, állandó nyolc-tíz fokos hőmérsékleten múlatni az időt. A meglepetések órái következnek, a sétavezető méltóképpen indítja a programot: Kérek mindenkit, hogy mutatkozzon be a mellette állónak... Mo solyogva kezelnek a résztvevők, jóérzés tölti el azokat, akik mise helyett ezúttal a kirándulást választották, majd folytatódik az erős antré. – Bemelegítésként mindenkinek adnék egy poharat, és megismerkedünk egy tájjellegű meglepetéssel. Ehhez dugóhúzóra van szükség... Kőbányát ugyanis eredetileg nem a sör-, hanem a bortermelés jellemezte. Ki tudja önök közül, kik és milyen fajtákat termeltek itt? Tanácstalanul néznek körbe a megszólítottak, néhány tétova kulcsszó elhangzik: budai vörös, svábok, filoxéra... – Úgy látom, mindenki sörös... Segítek: noha Pesten vagyunk, most körülbe-Sörös vagy boros? szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Baric Imre hír: Európa-szerte szokás, hogy a gyárak városukról nevezik el alapsörüket. Így kapta nevét a Kőbányai Világos is, melynek gyártását éppen 70 éve, 1948-ban kezdték el. A városrész címere – a márka jellegzetes kék és piros színeit kiegészítve – a mai napig megjelenik a termék csomagolásán (forrás: Kőbányai Sör). SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK
