Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Brunner Attila - Perczel Olivér: Uralkodjon a zöld!
BUDAPEST 2018 március 24 2017 novemberén nyílt meg Budapest Főváros Levéltára kiállítása, amely a Városliget történetével foglalkozik. Nem is akárhogyan. Az aulában elhelyezett kronológia a kezdetektől tárgyalja a Liget történetét. A szerzők leírásaiból kiderül, hogy a mocsaras városrész 250 évvel ezelőtt még marhák legelőjeként hasznosult, majd – miután Pest városának tulajdonába került – hosszú évek alatt ültették be fákkal. Olvashatunk Batthyá ny és Nebbien szerepéről, láthatjuk miként hatott a nagy dunai árvíz vagy az 1848–49-es szabadságharc a Ligetre. Milyen szerepet játszottak a tavak és a szigetek, a korcsolyapálya és az Állatkert? Mikor volt a nagy kútfúrás, kik voltak a fatolvajok és mikor voltak itt bikaviadalok? Mikor épült a hullámvasút és milyen változásokat okoztak a háborúk? Az időrendet szervesen egészíti ki – és árnyalja – a földszinten elhelyezett többi tabló, amelyek a Liget szerkezeti változásait követik nyomon kellő alapossággal. Hogyan lett az egykori városon kívüli vidékből közpark, s az hogyan került szimbiózisba a környező városrészekkel? Hogyan hatott rá Budapest Európában páratlan léptékű urbanizációja? Közkert és/vagy reprezentáció Az Andrássy és a Stefánia utak kiépítése döntő hatással volt a Ligetre. A közkert jelleg és a reprezentációs funkciók sajátosan keveredtek. 1885-től az utóbbira tolódott a hangsúly, aminek következtében megváltozott a zöldfelület aránya. Az 1885-ben idetelepített Országos Általános Kiállítás, majd 1896-ban az Ezredéves Kiállítás hozzájárult, hogy a Ligetre egyre inkább tömegrendezvényeket befogadó területként tekintsenek. A városrendezési szempontból spontán módon kialakult Hősök terének nagy részét egykor pázsit és virágágyások borították, az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából burkolták le térkővel. Az 1925-től megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár az évtizedek során egyre nagyobb helyet igényelt, míg végül kiköltöztetése után, 1974–1978 között végrehajtották a Liget máig utolsó, egységes kertészeti rendezését. Nebbien eredeti tervétől a Feszl-pavilonig A Liget szerkezeti változásait dokumentáló tervrajzok eredetijei közül a legjelentősebbek az első emeleti kiállítótérben láthatók. Hol volt a Hattyú-sziget? Hogyan vált a Nádor-szigetből napjainkra félsziget? A dokumentumok megmutatják. Degen Ja kab városi mérnök 1812-ben készített hely színrajzán látható a későbbi Ajtósi Dürer sor vonala, de még leolvasható az akkori városszéli tájképhez tartozó, környező szőlőskertek pontos helye is. Lépjünk tehát kétszáz évet vissza az időben! A magyar nemzetnek elkötelezett József nádor rangos kérdésnek tekintette a közkert kialakítását, s ezt azért érdemes Uralkodjon a zöld! Brunner Attila – Perczel Olivér „Ha a városligetben járok, / S az ég derült, a nap ragyog, / Oly szépnek látom a világot! / Oly boldog, oly vidám vagyok.” (Vajda János: A városligetben) Heinrich Nebbien díjnyertes terve, 1813 A városligeti tó Klösz György felvételén, 1870-es évek
