Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Brunner Attila - Perczel Olivér: Uralkodjon a zöld!
BUDAPEST 2018 március 25 hangsúlyozni, mert Európa első, közpénzből megvalósuló nyilvános parkja volt készülőben. Weidinger János , a későbbi polgármester előterjesztése nyomán Pest város Szépítő Bizottmánya 1813-ban tervpályázatot írt ki. A pályázatot Christian Heinrich Nebbien nyerte, akinek elképzeléséből 1817-ben kiviteli terv készült, s aki a meginduló munkát – saját vagyonát is beleforgatva – 1821-ig személyesen felügyelte. Ezt követően számos emblematikus objektum készült a területen. Ilyen például az 1826-ban megépített Dróthíd, Pest első lánchídja, a Széchenyi Lánchíd idősebb kistestvére. Ahogy haladt az idő, egyre több épület is született, amelyeket számon tart a magyar építészettörténet. A kiállításon a legnagyobb mesterek saját kezű rajzai láthatók, amelyek azért is értékesek, mert lebontott, elpusztult épületeket dokumentálnak, és átvezetnek a nagy korstílusokon. Az elegáns klasszicizmusáról ismert Pollack Mihály 1811-ben tervezett, 1903-ban lebontott Nagyvendéglőjének eredeti akvarelljével teszi tiszteletét a kiállításon. Mellette megtudhatjuk, hányszor alakult át és változtatott helyet a romantika jegyében alkotó Feszl Frigyes 1860-ban rajzolt Gruber- majd Kolegerszky névre hallgató pavilonja. A historizmust Ybl Miklósnak az 1885-ös Országos Általános Kiállításra tervezett Királypavilon több variációban megformált, finom vázlattervei képviselik. Vurstli – Angolpark – Vidámpark – játszótér A kiállítás az első emeleten a szórakozás-szórakoztatás történetéből is bemutat néhány különlegességet. Merénylet vagy gyújtogatási kísérlet esett-e meg az ezredéves kiállításon? Vajon hány órát alszik egy fakír? Hogyan vándorolt és milyen szórakozási lehetőségeket kínált a Vurstli? Kik voltak az Angolpark sztár fellépői? Miként működött a Vidámpark és mikor lángolt az Elvarázsolt kastély? Na és milyen rendezvényektől volt hangos a PECSA? A kérdésekre választ kapunk az eredeti iratokkal berendezett tárlókban. A látogatók láthatnak eredeti bérleteket a Millenniumi Kiállításra, műsorfüzetet az Ős-Budavára mulatónegyedből, körhinta terveit a Vurstliból, fényképeket az Angolparkból, kártyanaptárokat és sörnyitót a Vidámparkból, fényképeket és plakátokat az ikonikus Petőfi Csarnok bulijaiból. A Liget persze, alapvető funkcióját tekintve, közkert. A tájélményt főleg a Fővárosi Kertészet volt hivatott biztosítani. Szinte a Ligettel egyidős működését 1867-től az 1980-as évekig egy külön tárló mutatja be, amelyből kiderül, hogy nemcsak a botanikai változatosságról, de az 1960-as évektől újdonságként megjelenő játszótéri mászókákról is a kertészek és parktervezők gondoskodtak. A Városligetben zajló élet számos magyar írót ihletett meg, akik gondolataikat papírra vetették, sokan közülük humoros formában. A kiválogatott irodalmi részletekből a Ligetnek az a képe körvonalazódik, amely egyaránt megkaphatja a harsány jelzők szuperlatívuszait és az egyén lelkén átszűrt, mélyen átélt tájélmény intim és ihletett meghatározását. A tablókat Fabó Beáta, Hidvégi Violet ta, Jancsó Éva és Perczel Olivér állította össze, míg a tablóterveket Alapfy László készítette. Az első emeleti tárlókat Hidvégi Violetta, Perczel Olivér és Brunner Attila rendezte be, az irodalmi részleteket Csiffá ry Gabriella válogatta. A fűzöld tablók és az eredeti dokumentumok ingyenesen megtekinthetők 2018. május 11-ig, hétköznapokon 9 és 18 óra között Budapest Főváros Levéltára székházában (XIII. Teve utca 3–5). A tárlat ösz szeállítói még a zöldfelületről is gondoskodtak, amikor a tablók közötti szabad helyekre virágokat helyeztek el. Uralkodjon a zöld! ● Képek forrása: Budapest Főváros Levéltára A millenniumi kiállítás helyszínrajza, 1896 A Japán kert vendéglő az Angolparkban. Képeslap az 1910-es évekből. Szántó András tulajdona Tömeg a Hősök terén a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Képeslap, 1938
