Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Róka Zsuzsa: Tavaszi kibábozódás
BUDAPEST 2018 március 7 Rekonstruált történelem – Ez az élénken és mai szellemben animált új mesevilág persze nemcsak épületei, berendezései és útjai révén ágyazódik az egész Állatkert szövetébe, hanem történetileg is. Lassan negyedszázada kivilágló intézményi törekvés, hogy itt megújuljon a régi, pontosabban a régiből legyen az új is: szálljon élet az értékes örökségbe. A mostani, tereket újra és újjal benépesítő igyekezetünkben is ismételten tapasztaljuk, hogy rejtett elemek, összefüggések tárulnak föl hirtelen: a Holnemvolt Vár komplex együttese például összeköttetéseket találó útjaival, közlekedési csatornáival, áramlási irányaival az Állatkert régi területének is tér- és látványszervező tényezője lesz. És még inkább így lesz – erre kormányhatározat is született már –, ha majd megépül az új cirkuszközpont, és a mostaninak a helye ugyancsak visz szaszáll az Állatkertre. A Holnemvolt Vár nem üres telekre épült, ellenkezőleg: hitvány építmények, betontömbök sokaságát kellett az útból eltakarítani, a magas örökségértékű házakat megszépíteni, azokba új tartalmat telepíteni. Átlényegülő beltereivel enyhíti a látogatószám szezonalitás miatti ingadozását, ami következetes törekvésünk. Másrészt új összefüggésben is bizonyítja Anthony Gall, Kis Péter modern állatházainak vagy a klasszikusok, Kós, Zrumetzky, Neuschloss s a már említett Végh Gyula épületeinek időtálló használhatóságát. Mindeközben az új elrendezés nemcsak őrzi, de szerintem fel is értékeli az amúgy is káprázatos, 1908-ban épült Körhintát. Különös értéke a szecessziós homlokzat, meg persze a remek, angyalokkal, paripákkal, hintókkal forgó alkotmány, amely alatt egy ősi gép rejtőzik. Tervezőjét nem ismerjük, de a stílusjegyek alapján a Budapesten és vidéken megannyi városképi jelentőségű épületet alkotó Kármán Géza és Ullmann Gyula közös építészirodájának munkájára emlékezteti a hozzáértőket. A Körhinta 1994 és 1997 közötti restaurálását Ráday Mihály járta ki, a rekonstrukció tervezője Baliga Kornél építész volt. A műemléki helyreál lítás Europa Nostra díjat kapott, de amikor közel negyedszázad és sok éves vidámparki nemtörődömség után átvettük, elszomorító állapotban volt. Beázott, mert a vörösréz fedés már akkor komoly javításra szorult, a stukkódíszek potyogtak a homlokzatról, a mennyezeti secco sok négyzetméteren tönkre ment. A fő teendőket Hernádi György restaurátor mérte fel, ennek alapján kértünk újabb forrást a rekonstrukcióhoz a fővárostól. Gyönyörű lett. Miközben folyt az újabb rekonstrukció, megkerestem Baligát, és megosztottam vele sejtésemet, hogy az épület díszes homlokzata a molnárferenci időkben nem monokróm, hanem színes lehetett. Elfogadta, stílusanalógiák alapján, s ez a színtérkép a Körhinta szomszédságába kerülő más épületek és a kerítés színválasztását is eldöntötte (ez utóbbiak Gall tervei szerint épültek). Az állatkerti rekonstrukció mostani második fázisában sokmillió forintért felvitt részben laparany, részben aranyfesték díszítés ma élénken csillanó kontrasztját adja az elegáns almazöld és okker minták mogyorófehérbe ágyazott pasztelljének. Díszére válik az Állatkertnek, a lassanként rendezettebb külsőt öltő Állatkerti Körútnak, a Városligetnek, egész Budapestnek. Vajon véletlen-e, hogy éppen az Európai Unió által a Kulturális Örökség Évének hirdetett 2018-ban szépül újjá? Vagy újjé, a Ligetbe’...?. ● Ilyen volt, ilyen lett: a Vurstli előtt, a Vurstli helyén
