Budapest, 2018. (41. évfolyam)

12. szám, december - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - A hajópadló emlékezik

BUDAPEST 2018 / 12 22 Az Amerikát is megjárt kitűnő karika ­turista, Faragó József már 1898 körül ebben az Epreskert közelében álló műhelyben alkotott. 1904-től Kardos Gyula követte néhány évre, aki tálentumát főleg bibliai témák érzékletes és drámai megjele­nítésében bontakoztatta ki. Faragó és Kardos is tragikus véget ért, előbbi 1906-ban Berlin­ben, utóbbi 1908-ban Monte Carlóban vég­zett magával. Utódjuk a lakásban Andaházy Kasnya Béla, a kalandos életű festőművész és köpönyegét könnyen forgató (hol kommunis­ta, hol meg királypárti) politikus lett. 1922-ben kényszerült külföldre, s bár később még hazatért, a második világháború után újra világgá ment. Buenos Airesben halt meg. A „Kis Vidovszky” Első külföldre menekülése után váltot­ta őt – ahogy kollégái emlegették – „a kis Vidovszky”, akinek alacsony és törékeny termetet adott a sors. De annál nagyobb tehetséget és szorgalmat. Amikor idekerült a házba, már negyvennegyedik évében járt. Érett alkotóvá forrt, aki 1911 óta a szolnoki művésztelepen dolgozott nyaranta, s főként tájképek és enteriőrök mestereként szerzett elismerést. A legfontosabb éves tárlatoknak, köztük a műcsarnoki szalonoknak rendszeres kiállítója. Vidéki kastélyok gyakori meghívott vendége, belső tereiknek megörökítője. Nemcsak Szolnokhoz, hanem Békés megyéhez is szoros szálak kötötték Vidovszky Bélát. Gyomán született, ahol ma a helytörté ­neti gyűjtemény és a képtár viseli a nevét. Szüleivel néhány év múlva Békéscsabára költöztek, ott nőtt fel. Apja Munkácsy Mihály ­nak volt gyerekkori pajtása. Vidovszky rajz­tanári, majd festőművészi oklevelet szerzett, nem sokkal utána az első világháborúban hadifestőként szolgált. Az idézett riport idejé­re, 1925-re beérkezett művészként, és immár a tágas Munkácsy utcai műterem lakójaként a házasságon is gondolkodhatott. A következő évben nősült. „Feleségével is csendben, vissza ­vonultan élt” – írja róla kismonográfiájában Láng Miklós. Ám azt is olvashatjuk később, hogy hét év múlva ugyanilyen szépen, barát­ságban és csendben vált el asszonyától. A A hajópadló emlékezik „Azt hiszem, hogy az agyonszanált, minden nyomorúsággal megtetézett szegény csonka-Magyaroroszág festőművészei között kevés olyan megelégedett s örömmel dolgozó művész van, mint Vidovszky Béla” – írta 1925-ben az Élet folyóirat riportere. A festő majd ötven éven át élt és dolgozott az egyemeletes régi palota, a Munkácsy utca 27. padlástéri műteremlakásában. KÉPES HÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents