Budapest, 2018. (41. évfolyam)
12. szám, december - Bojár Iván András: ÉPÍTETT VILÁG - Zöld vagy barna
21 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ alapterületű Centrál Park ma még formálódó terve. Ami még csak az első tervezett lépés az Eiffel-csarnok háta mögötti területen. Megvalósulása nyitánya lehet egy olyan folyamatnak, amely a Podmaniczky utcából elegáns bulvárt, a két szomszédos, ma még elszakított kerület között pedig igényes, modern lakónegyedet alakít ki. Zöld sáv Az urbanizáció természetes fejlődésének másik iránya: a városhatár mentén terjeszkedni. Egykori mezőgazdasági területek átminősítésével mind több agglomerációs területet építés alá vonni. Raktárbázisok, bevásárlóközpontok, outlet-centerek és szállítmányozáshoz, építőiparhoz kapcsolódó irodaépületek települnek a rétekre. A fejlett európai nagyvárosokat intenzív beépítés, fejlett infrastruktuális ellátottság jellemzi. És rendszerint viszonylag éles határ a városi, polgári meg a mezőgazdasági funkció között. Az Eiffel-torony csúcsából körültekintve például meglepő tapasztalni, hogy a „hatalmas” Párizs voltaképp milyen kicsi. Csakhogy Párizs egészen a városi határtábláig urbánus, szerkesztett település. Egyes helyeken sugárút ér váratlanul véget, hogy onnan rétek, mezők között vezessen az út tovább. Az ötvenes évek során kierőszakolt Nagy-Budapest pusztán közigazgatásilag vont magához új területeket, azok javarésze nem kapott városi karaktert. Külső kerületeink éppoly falusiasak, mint az utánuk következő önálló falvak. Több közük van egymáshoz, mint a Belváros vidékéhez. Ugyanez jellemző a városhatáron kívüli térségekre: már nem mezőgazdasági-falusi jellegűek, de még nem városok. Urbanisztikai értelemben ez a tisztázatlanság, határozott jövőkép nélküli, spontán alkalmi érdekegybeállások nyomán formálódó településszerkezet a harmadik világ jellemzője. Ahol erős közösségi és várostervezői szakmai érdekképviselet híján a piac tarol. Manapság megfordult a trend: a kilencvenes évek zöldbe költözött városi lakossága elindult visszafelé. Újra felfedezi, azaz felfedezné a belvárosi élet előnyeit, ha az utóbbi három év ingatlanár-robbanása nem szorította volna ki onnan véglegesen. Nincs visszaút. Marad a városmezsgye szórt, következetlen, szervezetlen településképi környezete, a városból mindinkább kiszoruló ipari működések, szerelőcsarnokok számára teret biztosító fakó rétek világa. A Summa Artium, a BUDAPEST folyóirat kiadója a Magyar Építőművészek Szövetségével és az epiteszforum.hu portállal együttműködésben az alábbi pályázatot hirdeti meg. „Budapest 2000 után” Építészeti témájú publicisztikai pályázat 2000 után épült vagy megújult budapesti épületekről. A pályázat célja: A 21. századi Budapest kortárs építészetének, épített környezetének, urbanisztikai fejlődésének nyomon követése, szakmailag értékes megoldások, fejlődési trendek bemutatása és minél szélesebb körű megismertetése a BUDAPEST folyóirat olvasóival és szélesebb közönséggel. Az építészettel kapcsolatos íráskészség és látásmód fejlődésének elősegítése a fiatalabb generáció körében. Pályázati kiírás: Magyar nyelvű építészeti cikk írása valamely 2000 után épült vagy megújult budapesti épületről, épületegyüttesről, térről, városrészről. A cikk műfaja lehet riport, interjú, esszé, építészetkritika. Az írás terjedelme 4000–8000 leütés, legalább 4, legfeljebb 10 db fotó illusztrációval. Olyan írásokat várunk, amelyek eddig még sehol nem jelentek meg. Pályázati feltételek 18–30 év közötti természetes személy állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül nyújthat be pályázatot. A részvétel ingyenes. Benyújtási határidő: 2019. január 15. 12.00 óra Zsűri A határidőre beérkező pályaműveket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai az építészkultúra neves hazai szakértői, képviselői: • Bálint Imre DLA, Ybl Miklós-díjas építész • Bojár Iván András főszerkesztő, epiteszforum.hu • Dr. Buza Péter főszerkesztő, BUDAPEST folyóirat • Krizsán András DLA Ybl Miklós-díjas építész • Winkler Barnabás DLA Ybl Miklós-díjas építész Díjak A pályázat első három helyezettje pénzdíjban részesül, a győztes pályaművek a BUDAPEST folyóiratban, az epiteszforum.hu és a Magyar Építőművészek Szövetsége kiadványaiban, elektronikus felületein megjelennek. A teljes pályázati kiírás megtekinthető itt: http://www.budapestfolyoirat.hu/palyazati-felhivas
